Nagy többséggel elfogadta tegnap a parlament a státustörvényt. A jogszabály célja, hogy a külföldi, magukat magyarnak valló emberek különböző, elsősorban kulturális, utazási és oktatási kedvezményekben részesüljenek. Emellett legálisan munkát is vállalhatnak az országban a külföldi magyarok.

A törvény hatálya a Szlovéniában, Horvátországban, Jugoszláviában, Romániában, Ukrajnában és Szlovákiában élő magyarokra terjed ki. Az eredeti elképzelések szerint kiterjedt volna az Ausztriában élőkre is, de ezt megváltoztatták. Részben azért, mert az EU kifogásolta, hogy a törvény különbséget tesz az osztrák állampolgárok között, részben pedig azért, mert a viszonylag magas életszínvonalú ausztriai magyarok nem olyanfajta segítséget igényelnek, mint a többi határmentiek és nem is tekinthetők mind “őshonosnak” Ausztriában.

Tartalmát tekintve a 2002. január elsejével hatályba lépő törvény lehetővé teszi az igényjogosultak számára a magyarországi közművelődési intézmények igénybe vételét. A hazánkban munkát vállalók megfelelő járulékok fizetése ellenében egészségügyi és nyugdíjellátásra lesznek jogosultak. Kedvezményeket kapnak a magyarországi tömegközlekedésben (a hat éven aluliak és a 65 évnél idősebbek ingyen utazhatnak, a többiek a helyközi tömegközlekedésben évi négy alkalommal 90 százalékos árkedvezményt vehetnek igénybe.) A határon túli magyar fiatalok kedvezményesen tanulhatnak a magyarországi felsőoktatásban, a pedagógusok továbbképzésen vehetnek részt. A két legfontosabb rendelkezés értelmében az igényjogosultak három hónapon át legálisan munkát vállalhatnak Magyarországon, azon határon túli magyar családok pedig, amelyek szülőföldjükön legalább két gyermeket magyar tannyelvű oktatási intézménybe járatnak, Magyarország részéről anyagi támogatásra tarthatnak igényt.

Az igényjogosultságot külön dokumentum, a “magyar igazolvány” fogja tanúsítani. Ezt magyar kormány által elfogadott ajánló szervezet javaslatára állítják ki.