Borókai Gábor kormányszóvivő, a kabinet hétvégi, gödi informális ülésén közölte: a jegybank elnöke a kormányülés vendégeként beszámolt arról, hogy devizaliberalizáció és a forint sávszélesítése óta nincs tőke- és betétkivitel, rugalmasabb a gazdaság, az árutőzsdén sokszorosára nőtt a forgalom, asávszélesítés hatására pedig az utóbbi időben 8 százalékot erősödött a forint. Az infláció az év végére 7 százalékra, vagy az alá szorítható le – jelentette ki Borókai Gábor, a jegybank elnökére hivatkozva. Közölte: Járai Zsigmond szólt arról, hogy három hónapnyi átfutási idő után bizonyos területeken várhatóan csökkenni fognak az árak, így ősztől előreláthatólag alacsonyabb áron lehet majd elérni például az autókat, műszaki és ruházati cikkeket. A kormányszóvivő jelezte, hogy az exportőrök 90 százalékát kedvezően érintette a forintmegerősödése, a többiek számára pedig a Gazdasági Minisztériumnak kell majdegy programot kidolgoznia. Matolcsy György gazdasági miniszter beszámolója szerint a Széchenyi-terv pályázata iránt a vártnál is nagyobb az érdeklődés. Eddig mintegy négyezren pályáztak, az 1391 nyertes 28,7 milliárd forinton osztozott. 160 milliárd forint értékű beruházás valósul meg, azaz egy költségvetési forint több mint 5 forint működő tőkét kapott. Tízezer új munkahely jött létre. A kormány a hétvégi ülésen döntött az állami nyugdíjrendszer reformjának koncepciójáról is. A kabinet a svéd modell, vagyis az egyéni számlavezetésen alapuló modell mellett tette le voksát. A miniszterelnök jelezte: az új rendszerben lehetőség nyílik a magánnyugdíjrendszerből visszalépni az államiba.