Udo Hansen, Németország keleti határainak őrizetéért felelős parancsnoka kifejtette, hogy német megítélés szerint Lengyelországnak körübelül tíz évre van szüksége, hogy a Schengen-tagság valamennyi követelményének megfeleljen.
A küszöbönálló bővítés és a Schengen-rezsim jövője volt terítéken azon a kétnapos nemzetközi konferencián, amelyet pénte
- szombaton tartottak az Európai Politikai Tanulmányok Központjának (CEPS) brüsszeli székházában. Az egyik fontos tanulság, hogy a jelöltek jó eséllyel kénytelenek lesznek bevárni egymást, mielőtt együtt az egyezmény teljes jogú tagjaivá válnak.
Az eddigi tapasztalatok szerint EU-tagként is minimum két évbe telik, amíg egy ország teljes egészében rákapcsolódik a már működő közös rendszerekre, illetve amíg a többi Schengen-tag meggyőződik az újabb külső határok védelmének megbízhatóságáról.
A gondot a mostani tagjelöltek esetében az ugyancsak tagságra váró szomszédos országok határai jelentik. Ha például Magyarország nem épít Schengen-határt Szlovákia felé, akkor ezzel saját készültségét is a szlovákok EU- és (teljes jogú) Schengen-tagságához köti. Mindaddig ugyanis, amíg minden irányban nem zár hermetikusan a külső határ, a mai osztrá
- magyar Schengen-zárat sem lehet elbontani.
Ez azt jelenti, hogy egy-egy előbbre tartó tagjelölt vagy vállalja a nem csekély pénzügyi
- és politikai — terhet Schengen-zár építésére a néhány évvel elmaradó további tagjelölt szomszédok felé is, vagy kiegyezik azzal, hogy az egész tagjelölt térség együtt lehet csak Schengen-tag, miután már a legutolsó jelölt is elkészült.
