Jacques Chirac francia köztársasági elnök nem fog bíróság előtt felelni a titkos alapból fedezett utazások ügyében, mert szerinte a bíróknak nincsen joguk megkérdőjelezni az államhatalmat védő alkotmányt.
Az államfő szombaton a francia nemzeti ünnep alkalmából adott, a tervezettnél hosszabb, közel másfél órás interjúban három TV-csatorna – a TF1, az FR2, és az FR3 – riporterének kijelentette: azok a bizonyos magánutak, amelyekkel gyanúsítják, részben szakmai jellegűek voltak, részben pedig olyanok, amellyel egyes munkatársait jutalmazta, teljesen legálisak voltak és ez a számlákkal is bizonyítható. Magánútjait pedig saját illetményéből fizette.
Készpénze lehetett, elvégre 1976 óta vezető politikus, többször volt miniszterelnök is. Ami a családja kihallgatását illeti, Chirac elmondta, hogy lánya teljesítette idézési kötelezettségét és felesége is így fog tenni, ha beidézik, “de ez őt, mint magánembert, mélységesen elszomorítja, elvégre egy köztársasági elnöknek is lehet magánélete.” Õ viszont – erősítette meg – semmilyen körülmények között nem hajlandó tanúként sem vallomást tenni, és emlékeztetett az alkotmányra, amely neki mentességet ad. Az elnök ezzel kapcsolatban bírálta a bírói és ügyészi testületet, hogy meglehetően nagy náluk a zűrzavar, és az ő beidézésével magát az alkotmányt kérdőjelezik meg. Szerinte az intézmények vitatása több évszázadra visszamenő “francia mánia”, de ez a legveszélyesebb egy demokráciában, és ennek kapcsán emlékeztetett a IV. Köztársaság (1946-58) időszakára, amikor az ország folyamatos politikai káoszban élt a gyenge hatalmi rendszer és a pártok kicsinyes torzsalkodása miatt.
Jacques Chirac leszögezte: az elnök nem ugyanolyan állampolgára az országnak, mint más, neki igen súlyos felelősséget kell hordoznia, amelyet másra nem ruházhat át. Éppen ezért – tette fel a kérdést – hogy jön egy vizsgálóbíró ahhoz, hogy megakadályozza őt hivatala ellátásában? “Nem én leszek az, aki az államhatalmat gyengíteni fogja” – jelentette ki az elnök, hozzátéve: kizártnak tartja, hogy a parlamenti többség által első olvasatban jóváhagyott törvénymódosítást az államfő büntetőjogi státusáról végleg elfogadják.
Az államfő nagy teret szentelt a beszélgetésben a közbiztonság kérdésének. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a franciaországi bűnözési statisztikák rosszabbak, mint az Egyesült Államokban, és szerinte a bűnüldözésnek Franciaországban is alkalmaznia kellene a “nulla tolerancia” elvét, ha nem is olyan módszerekkel, mint ahogyan azt a New York-i polgármester tette. Akárcsak a saját ügyével kapcsolatban, itt is megemlítette, hogy a bűnözés terjedése összefügg a hatalom tekintélyének csökkenésével, a bíróságok bizonytalanságával.
Az interjú befejező részében Chirac úgy vélekedett, hogy a globalizációt, mint tényt el kell fogadni, de ennek kedvezőtlen hatásain lehet változtatni, ha erősödik a kormány és a helyi szervek, valamint a szociális partnerek közötti “társadalmi párbeszéd”. Szerinte a francia gazdasági növekedés 2 százalék feletti üteme, amit sokan kevesellnek, még mindig nagyon jó, mint ahogyan a munkanélküliség csökkenése is, bár megjegyezte, hogy Európa többi államában nagyobb arányban állhattak munkába az állástalanok, mint Franciaországban az utóbbi időben. A francia olimpia-rendezési pályázat kudarcáról szólva Jacques Chirac ismét sajnálkozását fejezte ki, és közölte: reméli, hogy a NOB döntése az emberi jogok fokozottabb tiszteletére ösztönzi a pekingi kormányt.
