A Fővárosi Bíróság a korábbi jelzésekkel szemben mégsem hozott döntést pénteken az egykori Csillebérci Úttörőtábor ügyében, mert az ehhez szükséges iratok nem állnak a testület rendelkezésére.
A magyar állam nevében eljáró Kincstári Vagyoni Igazgatóság és az ISM felperesként annak megállapítását kérte a bíróságtól, hogy a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) 1989-ben nem ajándékozhatta az ingatlant a Magyar Úttörők Szövetségének, mert az erről szóló szerződés időpontjában az már nem is létezett, illetve a KISZ-ből alakult Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (Demisz) sem szerződhetett, mert az akkor hatályos jogszabály szerint társadalmi szervezetek között nincs jogutódlás.
Az ülést vezető Csíkyné Szobácsi Julianna közölte: a többi közt a dokumentumok közül hiányzik a KISZ alapszabálya, a megszűnéséről szóló irat, a Demisz alakuló ülésének jegyzőkönyve, vagy jelenléti íve. A bíróság ezek nélkül nem dönthet.
Közölte: a bíróság maga intézkedik majd az iratok beszerzése érdekében, és az érintett feleket később, írásban tájékoztatja majd a következő tárgyalás vagy az ítélethirdetés időpontjáról.

A TÁRCA VÉLEMÉNYE

Az ifjúsági tárca vezetője pozitívan értékelte, hogy a Fővárosi Bíróság pénteki ülésén egyelőre nem hozott döntést az egykori Csillebérci Úttörőtábor tulajdonjogának tisztázására indított perben, de ugyanakkor bízik az elsőfokú döntés mielőbbi megszületésében.
Deutsch Tamás pénteki sajtótájékoztatóján közölte: örül annak, hogy a bíróság minden részletre kiterjedő alapossággal vizsgálja meg azokat a jogi kérdéseket, amelyeket a magyar állam nevében eljáró Kincstári Vagyoni Igazgatóság és az Ifjúsági Sportminisztérium (ISM) felvetett, valamint hogy a bizonyítási eljáráshoz a testület bekérte a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) és a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (Demisz) megszűnéséről, illetve átalakulásáról szóló eredeti dokumentumokat.
A miniszter szerint az alapkérdés az, hogy 1989 áprilisában a KISZ megszűnését kimondó kongresszuson milyen döntések születtek, majd miként alakult meg a Demisz, jogutódja lehet-e a KISZ-nek, és az átalakulás miként érinti a vagyoni ügyeket.
Ismertetése szerint az ISM álláspontja az, hogy miután 1989 áprilisában a KISZ kimondta saját megszűnését – és az erről szóló dokumentum nem rendelkezett a kezelésében lévő ingatlanokról – így a Magyar Úttörők Szövetségével (MÚSZ) később megkötött szerződések nem lehetnek érvényesek. Jelezte, hogy az akkor érvényes jogszabályok szerint a társadalmi szervezetek kezelésében lévő ingatlanok az ilyen esetekben a tulajdonos magyar államra szállnak vissza.
Mint mondta: egy nem létező társadalmi szervezet nem lehet szerződő fél egy olyan ajándékozásban, melyben az érintett ingatlan állami tulajdont képez. Hozzátette: a szerződés egyébként két változatban, KISZ, illetve Demisz pecséttel is elkészült, és a dokumentumon feltüntetett helyrajzi számok is tévesek.
Deutsch Tamás közlése szerint az utóbbi hónapok bebizonyították, hogy a MÚSZ vezetőit továbbra sem a gyerekek táboroztatása, hanem az anyagi haszon érdekli, hiszen továbbra is értékesíteni akarják az ingatlant.
Ennek kapcsán arra is felhívta a figyelmet, hogy az egykori csillebérci tábor egy részét – egy nyolchektáros területet – a MÚSZ már a 90-es évek elején eladott 500 millió forintért, valamint 700 millió forint kölcsönt is felvett az ingatlanra.
Deutsch Tamás szerint, ha a MÚSZ ezeket a bevételeket valóban a tábor felújítására költötte volna, akkor ma nem lenne olyan rossz állapotban.
Deutsch Tamás kétségbe vonta, hogy az úttörőszövetség 70 ezres tagsággal rendelkezik, hiszen például a különböző állami forrásokra pályázók között elvétve található úttörőcsapat.

A MÚSZ ELLENÉRVEI

Rácz Péter, a MÚSZ elnöke a miniszternek a taglétszámot kétségbe vonó állítására reagálva közölte: nem így vélekedne Deutsch Tamás, ha csak egyetlen meghívásukat is elfogadta volna.
Az úttörővezető hozzátette: a tárca vezetőinek egyébként sem tiszte ilyen kérdésekkel foglalkozni, másrészt pedig a parlament társadalmi szervezetek bizottsága előtt hitelesen bizonyították a kiemelten közhasznú szervezet taglétszámát.
A délelőtti tárgyaláson egyébként az alperes (MÚSZ) jogi képviselője megerősítette korábbi álláspontját, amely szerint a szervezet jogosan birtokolja a csillebérci ingatlant. Az ügyvéd szerint ugyanis a KISZ ugyan valóban kimondta 89 áprilisában saját megszűnését, de az erről szóló bírósági határozat csak 15 nappal később emelkedett jogerőre, és így addig szabadon rendelkezhetett a kezelésében lévő ingatlanokkal.
Jelezte azt is, hogy a KISZ megszűnését követően a kongresszus résztvevői a szervezet jogutódjaként megalakították a Demiszt.
Az alperes közlése szerint a földről szóló 1987. évi törvény kimondta, hogy a társadalmi szervezetek átruházhatják egy másik társadalmi szervezetre a kezelésükben lévő ingatlanokat. Az ügyben ugyanakkor vita tárgyát képezi az is, hogy úgynevezett házas ingatlanról van-e szó. Az ISM szerint a 32/1969-es kormányrendelet és az állami pénzügyekről szóló 1979. évi törvény az ilyen és ezekhez hasonló esetekben nem teszi lehetővé az állami ingatlanokról való lemondást, a MÚSZ álláspontja szerint viszont ebben az esetben az 1987-es földtörvény a mérvadó, amely lehetőséget biztosít az átruházásra.
Az ügyet tovább bonyolítja, hogy alperesként – a MÚSZ-nak az ingatlanra felvett jelzálog hitele miatt – perbe vonták a Konzum Bank Rt.-t, illetve helyette később a Magyar Követelést Kezelő Rt.-t. A legutóbbi, július 13-i tárgyaláson a MÚSZ viszontkeresetet is benyújtott a bírósághoz, indoklásuk szerint ugyanis az ISM mindent megtett azért, hogy a tábor működését ellehetetlenítse, s így jelentős anyagi kárt okozott a szervezetnek. A bíróság a viszontkeresetet a tulajdonjogi pertől elkülönítette. Az ingatlan körüli további fejlemény az is, hogy a XII. kerületi önkormányzat korlátozó építési rendeletet hozott az érintett területre, és ez az ingatlan megvásárlására opciós szerződést kötő Mobilber cég korábbi ingatlanhasznosítási terveit is érzékenyen érintheti.
Az egykori Csillebérci Úttörőtábor egyébként a főváros XII. kerületében található a Konkoly-Thege Miklós út 21. szám alatt, és – miután egy 8 hektáros részt a MÚSZ már korábban eladott – ma 46 hektáros ingatlanterületet jelent. A nyilvántartás szerint a földterületet 1963 júniusában államosították, és 1968 márciusában kapta kezelésbe a KISZ KB.
Az ügy legújabb fejleménye az, hogy a Fővárosi Bíróság pénteki ülésén a korábbi jelzésekkel szemben mégsem hozott ítéletet első fokon, mert a bíró úgy látta, hogy nem rendelkezik a testület a többi közt a KISZ megszűnéséről és a Demisz megalakulásáról szóló dokumentumokkal.