Alkotmánybírósághoz fordul a Magyar Orvosi Kamara (MOK), mert diszkriminatívnak tartja az új Munka törvénykönyve (Mt.) éves túlmunkát szabályozó szakaszát, és szakmailag elfogadhatatlannak ítéli az ágazati szabályozásról szóló rendeletet
A MOK az egészségügyben dolgozók napi pihenőidejének, túlmunka-végzésének, valamint az elvégzett munka után járó díjazás szabályozásának ügyében kéri az Alkotmánybíróság állásfoglalását.
A köztestület azt kifogásolja, hogy egy július 1-jén hatályba lépett kormányrendelet értelmében a hétköznapi, 16 órás készenléti, úgynevezett csendes ügyeletért két túlórát, míg ugyanilyen időtartamú ügyeletért négy túlórát számolhatnak el az orvosok. Pihenőnapokon pedig a 24 órás ügyelet mindössze hat túlórát jelent számukra.
– Az orvosi ügyeletekben, készenlétekben a rendkívüli munkavégzés ideje nem mérhető, ilyen esetekben a törvény alapján a készenlét teljes időtartama rendkívüli munkavégzésnek minősül – közölte Kupcsulik Péter. Hozzátette: a szabályozás jelentősen csökkenti a nyugdíjba beszámítható szolgálati időt, az ügyeletekért fizetendő díjakat. A MOK azért is elfogadhatatlannak tartja mindezt, mert kétségessé válik, hogy kiadható-e az ügyeletért járó szabadnap. Ha nem, az orvos elfogadhatatlanul hosszú folyamatos munkavégzésre kényszerülhet, amely már veszélyezteti a betegellátást.
A kamara véleménye szerint a kormányrendelet mögött pénzügyi megfontolások állnak: az egészségügyi tárca így próbálna megtakarításokat elérni.
Kupcsulik Péter kiemelte: azt is diszkriminatívnak tartják, hogy az egészségügyben az évente elrendelhető rendkívüli munkavégzési időt 300, kollektív szerződés esetén pedig 400 órában maximálták. Ezzel szemben a közalkalmazottak számára ugyanezt az időt 200, kollektív szerződés esetén pedig 280 órában határozták meg.
A kamara álláspontja szerint az ügyelet speciális munkajogi kategória, amely sajátos szabályozást igényel. A köztestület véleménye szerint a jelenlegi megoldás nem veszi figyelembe a valós helyzetet, és emiatt hátrányos az orvosok számára.
