Az ipari formatervezés mindennapjaink tárgyi kultúrájának megteremtője, gazdagítója, amely nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy környezetünket a kényelmes, esztétikus tárgyak harmóniája töltse be.
A modern piacgazdaságban a formatervezés a gazdaság szinte valamennyi területén fontos versenyképességi kérdés, egyes ágazatokban pedig (jármű, textil, ruházati ipar, bútorgyártás) fokozott, az átlagnál is nagyobb jelentőséghez jut. A kis-és középvállalatoknál a formatervezés révén, célszerűen, megnyerő külsővel kialakított termékek a piaci siker előfeltételét jelentik. A formatervezés iparban betöltött szerepe mellett a termék megjelenése, a „külcsín” a fogyasztói döntések meghozatalánál a legtöbb esetben meghatározó jellegű.
A formatervezés a jogi védelem, a formatervezési mintaoltalom segítségével töltheti csak be gazdasági és kulturális szerepét. Az 1991-óta folyamatosan megújuló szellemi tulajdoni szabályozás körében az ipari (formatervezési) minta maradt az utolsó olyan oltalmi forma, amelyről nem rendelkezett átfogóan korszerűsített, új törvény. Ezért a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény – e hiányt pótolva – hazánk nemzetközi kötelezettségeire figyelemmel, a magyar szellemi tulajdoni szabályozás újraalkotásának évtizedes munkáját teszi teljessé.
