Az előzetes letartóztatás az állam “kényelmét” is szolgálja
Még hatályba sem léptek az új büntetőeljárási kódexnek az előzetes letartóztatás újraszabályozásával, valamint az óvadék bevezetésével kapcsolatos passzusai, máris korrigálnák azokat. Eszerint az előzetes maximális határidejét az elfogadott kettőről három évre tolnák ki, az óvadékot pedig mégsem vezetnék be. A jelenlegi, határidőt nem ismerő gyakorlatot a lapunknak nyilatkozó ügyvéd és alkotmányjogász is bírálta.
Az Országgyűlés még 1998-ban fogadta el az új, ez idáig csak részben életbe léptetett büntetőeljárási törvénnyel a szabályt, amely alapján ha két év alatt nem jutnak legalább elsőfokú ítéletig a hatóságok, az előzetes letartóztatás megszűnik. Az elvileg 2003. január 1-jétől működtetni tervezett passzus módosítását azonban már kezdeményezte az Igazságügyi Minisztérium (IM): a határidőt három évre kívánják növelni. Márki Zoltán, a tárca főcsoportfőnöke kifejtette: az erről szóló tervezet kapcsán figyelembe kell venni, jogos az igény az eljárások “tisztességes időn belüli befejezésére”, de a bonyolult ügyekben az igazság kiderítéséhez gyakran nagyon hosszú idő kell. Ilyenkor elsődleges szempont, hogy a nyomozás érdekei ne sérülhessenek
- indokolta a tárca álláspontját Márki Zoltán.
Az óvadék lehetőségének teljesen új intézménye is csökkenthetné az előzetes letartóztatásban lévők számát, az IM azonban a 2003. januári bevezetést meg nem jelölt időpontra tolná ki. A főcsoportfőnök úgy látja, “a hazai jogtól teljesen idegen óvadék bevezetése egyelőre nem tűnik időszerűnek”.
A határidő puszta alkalmazása is javítana azonban a jelenlegi gyakorlaton, amikor a gyanúsított elvben bármennyi időt rács mögött tölthet anélkül, hogy bűnössége bebizonyosodna. A büntető igazságszolgáltatás állami monopólium, de ez kötelezettségekkel is jár
- foglalta össze ezzel kapcsolatos véleményét Bánáti János, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke, a büntetőeljárási kodifikációs bizottság tagja. Bánáti János a napokban a Globex-vezetők előzetes letartóztatásának megszüntetése apropóján, védői minőségben bírálta a hatályos gyakorlatot. Az ügyvéd azt mondja, az állam saját hiányosságai, így például az évekig húzódó eljárások következményeit “nem háríthatja át az állampolgárokra”. Márpedig az előzetes letartóztatás olykor “kényelmes” alkalmazásával aránytalanul hosszú fogvatartási idők alakulnak ki — állítják jogászok. Hasonlóan látja a helyzetet Bragyova András. Az alkotmányjogász emlékeztetett arra, hogy a strasbourgi európai emberi jogi bíróság a legtöbb beadványt a “fair trial”, a méltányos eljárás megsértése, egyebek közt a túlságosan hosszas eljárások miatt kapja……..
