A ‘méltányosság’ alapján döntött a bíróság.
Az amerikai New Jersey állam legfelsőbb bírósága kedden úgy döntött, hogy az elvált nő joggal követelheti a volt férjével mesterséges megtermékenyítés során közösen létrehozott embriók megsemmisítését vagy tudományos kutatási célokra való felhasználását.
A pereskedő pár 1992-ben házasodott össze. Lombikban végzett megtermékenyítési eljáráshoz folyamodtak, és ebből 11 embrió keletkezett. Négy embriót eredménytelenül ültettek be a nő méhébe. Ezután nem sokkal azonban az asszony természetes úton teherbe esett. Fél évvel lányuk megszületése után, 1996-ban a házaspár elvált. A nő ezután bírósági úton kérte, hogy megszabadulhasson az azóta is mélyhűtve tárolt, megmaradt hét embriótól.
A volt férj, aki mélyen hívő katolikusnak vallja magát, azt követelte, hogy ne engedélyezzék az embriók megsemmisítését, hanem vagy adományozzák azokat rászoruló pároknak, vagy pedig tegyék lehetővé esetleges beültetését későbbi felesége méhébe.
A bíróság a következő álláspontra helyezkedett: a vitatott embriók bárkibe történő sikeres beültetése esetén a volt feleség saját akarata ellenére arra kényszerülne, hogy biológiai anyává váljon, ami vele szemben méltánytalan lenne. Ezzel szemben a volt férj – miután korábban természetes úton apává lett – nemzőképesnek tekintendő, vagyis az embriók esetleges elpusztítása nem fosztja meg őt az apává válás újabb lehetőségétől, nem éri méltánytalan hátrány.
A legfelsőbb bírósági ítélet akkor született meg, amikor az Egyesült Államokban izzó vita folyik az embrionális őssejtek kutatási célokra való felhasználhatóságáról, arról, hogy szabad-e kutatási érdekből embriókat alapanyagként felhasználni, vagyis elpusztítani.
