A titkosszolgálati módszereket is alkalmazó szervezetek többségének nem törvény szabta kötelessége e tevékenységéről beszámolni a parlament illetékes bizottsága előtt. Ez nemkívánatos jelenségekhez is vezethet, például több szerv is megfigyelés alatt tarthat egyetlen személyt.

A szocialisták visszaállítanák azt a korábbi rendszert, amely csak a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot jogosította fel a titkosszolgálati eszközök alkalmazására. A jelenlegi jogszabályok értelmében csak a nemzetbiztonsági szolgálatoknak kötelességük beszámolni a parlamenti szakbizottság előtt a titkosszolgálati eszközökkel végzett tevékenységükről. Azok a szervezetek, melyek ugyancsak felhatalmazással rendelkeznek a titkos nyomozásokra, jobbára csak saját belátásuk szerint tájékoztathatják az illetékes testületet – a rendőrség például az önkormányzati és rendészeti bizottságot.

A bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtésről – mint például a fedővállalkozás létrehozása, fedőokmányok kiállítása, illetve a magánlakás kivételével helyiség, épület megfigyelése, kép- és hangrögzítés – lényegében semmilyen beszámolási kötelezettség nincs, azokról összesítés sem készül.

A kormányváltás előtt egyedül a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) volt jogosult a titkosszolgálati eszközök alkalmazására. Azok a szervek, melyeknek a titkos adatgyűjtést törvény engedélyezte, az NBSZ-től rendelték meg a munkát – például a figyelést, lehallgatást, titkos házkutatást. Azóta viszont megalakult az APEH Bűnügyi Igazgatósága, kiterjesztették a pénzügyőrség, a határőrség hatáskörét, és titkos nyomozásra kapott felhatalmazást az ügyészség is.

A kialakult helyzet – az egységes törvényhozói ellenőrzés lehetősége nélkül – lehetővé teszi, hogy több bűnüldöző szerv is figyelje, ellenőrizze ugyanazt a személyt, céget, róluk adatokat gyűjtsön, tároljon.