A kormány tervei szerint a parlament az őszi ülésszak kezdetén, már szeptemberben újra tárgyalja a fegyvertörvény szigorítását.
Ez a javaslat tavasszal főként a fideszes képviselők nyomására került le a napirendről, mert a Belügyminisztérium előterjesztésével kapcsolatban koalíciós és ellenzéki oldalról számos kifogás merült fel.
A Népszabadság úgy tudja, hogy a kormány kompromisszumos megoldáson dolgozik. Korábban többen kifogásolták, hogy a kormány az épületeket őrző vagyonőröktől is meg akarta vonni a fegyvertartás lehetőségét. A politikusok és a vagyonvédők szakmai kamarájának vezetői azonban úgy ítélték meg, hogy ez lehetetlen helyzetbe hozná a mintegy hetvenezer embert foglalkoztató vagyonvédelmi szakmát. A bírálók szerint nem szabadna megfosztani a munkájuk során veszélynek kitett személy- és vagyonőröket a lőfegyver viselésének jogától. Az új elképzelés szerint az értékszállítókon kívül azok a vagyonőrök is megtarthatnák fegyverüket, akik riasztásra, rablás vagy betörés elkövetésének feltételezett helyszínére vonulnak ki. Ezenkívül vizsgálják annak a lehetőségét is, hogy az épületeket őrző vagyonőrök is viselhessenek gumilövedékes fegyvert.
A BM korábbi javaslatában szerepelt az is, hogy a gáz- és riasztópisztolyok birtoklását ne kössék engedélyhez, csak bejelentéshez. A megkérdezett kormánypárti politikusok szerint ezeknél a fegyvereknél továbbra is fenn kell tartani az engedélykötelezettséget, mert az elmúlt években több bűncselekményt követtek el gáz- és riasztópisztollyal. Kormánypárti és ellenzéki oldalon általában egyetértenek azzal, hogy a miniszterek, a parlamenti képviselők, a polgármesterek és az államigazgatási apparátus vezetői tisztségükbe jutásukkor ne kaphassanak automatikusan lőfegyver-viselési engedélyt. Ellenérvként mások arra hívják fel a figyelmet, hogy az elmúlt tíz évben mindössze egyszer fordult elő, hogy engedélyhez kötött lőfegyverrel követtek el bűncselekményt. Ezért a kormánynak inkább az illegális fegyverkereskedelem megelőzésére kellene koncentrálnia.
