Dávid Ibolya lehetővé akarja tenni, hogy a sértett az ügyészség nélkül is érvényesíthesse jogait

Az igazságügyi miniszter a jövőben azon lesz, hogy legyen egy olyan eljárási megoldás, amelynek révén a sértett bíróság elé tudja vinni a közvádas ügyet akkor is, ha az ügyész úgy látja, nincs meg az alapja a bűncselekménynek, így a vádemelésnek. Dávid Ibolya arra a bejelentésre reagált, amely szerint a ügyészség megtagadta a nyomozást a MIÉP tisztségviselőinek a Fradi eladásával kapcsolatban elhangzott kijelentései ügyében.

Az ügyészség úgy ítélte meg, hogy az ellenzéki párt képoviselőj tettével nem valósított meg bűncselekményt. Mint emlékezetes, Bognár László alelnök sajtótájékoztatón a többi között azt mondta, hogy az FTC-t megszerezte az a mohó és gátlástalan üzletcsoport, amelynek semmi köze sincs a Ferencvároshoz és a magyarsághoz.

Polt Péter legfőbb ügyész ugyanakkor a szóban forgó és más hasonló ügyekre tekintettel maga is levélben fordult az igazságügy-miniszterhez, és a jogalkotást érintő szakértői egyeztetést javasolt.

Jogi szakértők a Korridornak elmondták: az igazságügyi miniszter jogszabály-módosító tervei már évek óta napirenden vannak. A két világháború között ugyanis már létezett megfelelő joggyakorlat az olyan esetekben, amikor a közvádló, vagyis az ügyészség nem vállalta el az ügyet, nem indított nyomozást, illetve nem emelt vádat, mert gyengének találta a bizonyítékokat. A pótmagánvád jogintézménye ugyanis lehetővé tette, hogy a sértett az ügyészség kiiktatásával közvetlenül vádlóvá váljék. Ehhez azonban módosítani kell a büntetőeljárási kódexet, hogy ismét törvényerőre emelkedjen a pótmagánvád lehetősége. A másik jogérvényesítési mód pedig a polgári jogi eljárás lehet a hasonló ügyekben, amikor a sértett az ügyészségtől eltérő módon ítéli meg, hogy például egy kijelentés mennyire veszélyes a társadalomra nézve. Így az ügy közvetlenül a bíróság elé kerülhet és a peres eljárás keretében megszülethet az ítélet.