Noha még a 4-es metró perének sincs vége, a fővárosi önkormányzat újabb bírósági kereset beadását fontolgatja. Ezúttal a BKV-t ért több tízmilliárdos kárt szeretné behajtani az államon, amelyet a Pénzügyminisztérium döntései okoztak. Nemcsak a fővárosi önkormányzat által felkért szakértők, de az Állami Számvevőszék is jogsértőnek tartja a tárca lépéseit.
Újabb, ezúttal 29 milliárd forintos pert fontolgat a kormány ellen a fővárosi önkormányzat. Ekkora ugyanis az az összeg, amellyel az állam négy év alatt megkárosította a BKV-t – derül ki abból a szakértői vizsgálatból, amelyet a héten tárgyal a fővárosi közgyűlés pénzügyi bizottsága. A 29 milliárd forint többek között a korábbi állami támogatások elmaradásából tevődik össze, továbbá abból, hogy a Pénzügyminisztérium rendre csak infláció alatti tarifaemelést engedélyez a BKV-nak. Teszi ezt annak ellenére, hogy 1997-ben a tárca akkori vezetése elismerte: csak akkor lehet nyereségessé tenni a tömegközlekedés működtetését, ha áremeléssel növelik a BKV bevételeit.
A tárca egyetértése nélkül eddig nem lehetett dönteni a budapesti tömegközlekedési tarifa nagyságáról, mert az állam a központi költségvetésből állja a teljes árú és a kedvezményes (diák, nyugdíjas) bérletek közti árkülönbséget. Az önkormányzatnál azonban már kétségbe vonják ezt az egyetértési jogot. A napokban elkészült szakértői anyag szerint csak akkor lenne döntő szava a PM-nek, ha a BKV külön ártámogatást kapna a központi költségvetésből. A javaslatról a héten tárgyal a fővárosi közgyűlés pénzügyi bizottsága. Információink szerint a testület felkéri a főpolgármestert: kezdjen tárgyalást a Pénzügyminisztériummal a nagyvárosi tömegközlekedés állami támogatásának visszaállításáról. Ha nem vezetnek eredményre a megbeszélések, az önkormányzat kártérítési pert indít a BKV-t ért 29 milliárdos kár miatt. Ezzel együtt pedig a közgyűlés – a szakértői javaslat szerint – saját hatáskörével élve reális (azaz infláció feletti) tarifaemelésről dönthetne.
Az önkormányzat az ártörvény szerint járhatna el. A paragrafusok ugyanis alapvető követelményként említik, hogy az áraknak fedezniük kell a ráfordításokat és bizonyos nyereséget is biztosítaniuk kell. A jelenlegi tarifa nem felel meg ezeknek a kritériumoknak, s amíg az infláció alultervezése a kormánynak nyereséget termel, addig a BKV-nak veszteséget hoz. Nemcsak a fővárosi önkormányzat által felkért szakértők, hanem az Állami Számvevőszék is arra a megállapításra jutott, hogy a PM sorozatosan megsérti az ártörvényt, amikor csupán infláció alatti tarifaemelést tesz lehetővé a BKV számára.
Míg tavaly 9,8 százalékos volt az infláció, a PM 6 százalékos viteldíjemelésre bólintott rá, akárcsak az idén. Pedig ebben az esztendőben 9 százalék körüli prognózisokról szólnak a pénzügyi szakértők.
