Az EU-tagországok külügyminiszterei hétfőn megvonják az unió eddigi terrorizmusellenes intézkedéseinek a mérlegét, és megpróbálnak egyetértésre jutni a szeptember 11-iki támadásokkal kapcsolatba hozható szervezetek és személyek javainak a befagyasztásáról.
A Luxembourgban tartandó másfél napos tanácsülés kiemelkedően legfontosabb témája lesz a terrorizmus elleni harc, de Európa jövője, a nyugat-balkáni (macedóniai) helyzet, a bővítés, valamint kereskedelempolitikai kérdések is szerepelnek a napirenden.
Az Egyesült Államok elleni terrortámadások óta az EU miniszteri tanácsa – különböző összetételekben – már jó néhány rendkívüli ülést tartott, és a jövő hétre továbbiakat is beütemeztek. Közben, a múlt hónap végén rendkívüli tanácskozáson vitatta meg a legsürgősebb tennivalókat a tagországok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanács, amely a külügyminisztereket bízta meg a különböző fórumokon születő döntések és általában az egyeztetett fellépés összehangolásával.
A luxembourgi ülésen eldöntésre váró legfontosabb nyitott kérdés az amerikai elnök által nemrég terrorista tevékenység támogatójaként vagy finanszírozójaként megjelölt 27 szervezet és személy javainak a befagyasztása.
Az Európai Bizottság a múlt héten már előterjesztett egy erre vonatkozó rendelettervezetet, amelyet az Európai Parlament módosító indítványokkal ugyan, de rekordidő alatt és óriási többséggel meg is szavazott. A rendelet hatályba lépéséhez azonban a tanács jóváhagyására is szükség van, és ezzel kapcsolatban – miközben a jogszabály tartalmát és célját senki nem vitatja – bizonyos jogi természetű aggályok merültek fel.
Az unió jogászai szerint a tizenötök most bizonyos értelemben járatlan útra lépnének. Eddig ugyanis kizárólag államok ellen hoztak hasonló büntetőintézkedéseket az emberi jogok megsértése vagy a terrorizmus támogatása miatt, az EU közös külpolitikájának keretében. Most viszont szervezetek, illetve személyek ellen kellene tenniük ugyanezt, ami más kategória, és új közösségi instrumentum létrehozását igényli. Uniós források szerint a probléma technikailag semmiképpen nem áthidalhatatlan, de megoldásához politikai akaratra is szükség van, és kérdés, hogy ez meglesz-e.
Ugyancsak a terrorizmus elleni fellépéssel összefüggésben a tanács beszámolót hallgat meg az EU-trojka közép- és közel-keleti körútjának eredményeiről. A térség országai közül a mostani válság szempontjából kulcspozícióban lévő Pakisztánnal kapcsolatban több uniós kezdeményezés is napirenden van, köztük a katonai hatalomátvétel után befagyasztott kereskedelmi és együttműködési megállapodás aláírása.
Ha idejük engedi, a miniszterek lefolytatnak egy úgynevezett “orientációs vitát” is Afganisztán politikai jövőjéről. Ezzel kapcsolatban nemrég Németország és Franciaország terjesztett elő elképzeléseket a tanács illetékes munkacsoportjában, és az Európai Bizottságnak is lennének javaslatai. A vita azonban még túlságosan korai szakaszban van ahhoz, hogy bármilyen konkrét következtetés levonására lehetne számítani.
