Magára maradt az Igazságügyi Minisztérium az ügyvédi törvény módosítására vonatkozó javaslatával. Az alkotmányügyi bizottságban sem az ellenzék, sem a Fidesz és az MDF nem támogatta jelenlegi formájában a javaslatot, és nem ért vele egyet az ügyvédi kamara sem.
Abba a furcsa helyzetbe került az Igazságügyi Minisztérium, hogy az ügyvédi törvény módosítási javaslatával magára maradt. A dolog azért rendkívül érdekes, mert az MDF-es minisztérium vezetői még a kormánypártokon, sőt az MDF-frakción belül is sarokba szorultak.
Az ügy 2000. szeptemberében indult, amikor Hende Csaba politikai államtitkár az akkor még kisgazda, ma fideszes Molnár Róbert kérdésére válaszolt a Parlamentben. Molnár azt kérdezte: hogy lehet, hogy Bauer Miklós volt ÁVH-s tiszt, aki szerinte részt vett Ries István akkori igazságügyi miniszter agyonverésében, még mindig tagja az ügyvédi kamarának. Hende akkor a következőképpen válaszolt:
“Ha ezek a vádak netán beigazolódnak, akkor azzal kellene szembesülnöm, hogy joggal nevezhet engem kollégájának egy olyan személy, aki részt vett az igazságügyi miniszter, hivatali elődünk agyonverésében. Kínzó és elviselhetetlen volna számomra ez a tudat, ezért itt és most megígérem, hogy a jogi eljárások kimeneteléhez alkalmazkodva, így vagy úgy, de teszek arról, hogy ez a számomra tűrhetetlen helyzet megszűnjék.”
A héten az Alkotmányügyi Bizottság már tárgyalta is a javaslatot. Hende itt sem volt kevésbé szenvedélyes:
“Szeretném felhívni a figyelmet, hogy legalább két szerencsétlen konkrét ügy vált ismertté. Úgy is fogalmazhatnék, hogy kinyílt a szekrényajtó, és legalább két csontváz hullott ki belőle. Ez a két csontváz most ott hever a szoba közepén, és nekünk, mint igazságügyi tárcának kötelességünk foglalkozni ennek a kérdésnek a megoldásával.”
A két “csontvázból” az egyik egyértelműen Bauer Miklós. Fia, Bauer Tamás az SZDSZ képviselője szerint egyértelmű, miről van szó:
“Van egy képviselő, ez én vagyok, aki kellemetlen dolgokat mond a miniszterelnökről, különféle rész-vizsgálóbizottságokat vezet, de nincs cége, hogy meg lehetne fogni az adóhatósággal, így hát támadnak az apámon keresztül. Ez egyértelmű.”
Hende Csaba – aki nem adott nekünk interjúidőpontot – szembekerült saját frakciótársával, Horváth Balázzsal is.
“Ez egy teljesen előkészítetlen jogszabály. Emellett súlyosan aggályos alkotmányossági szempontból, hiszen visszamenőlegességről alkotmányosan nem lehet szó” – nyilatkozta Horváth.
A törvényjavaslat a közbizalomra alkalmasság vizsgálatát az ügyvédi kamarákra bízná, azonban ezek a testületek erre nincsenek berendezkedve.
“Erre a feladatra a kamarák teljesen alkalmatlanok, semmilyen értelemben nincs eszközük az ilyen vizsgálatok lefolytatására. Emellett alkotmányossági problémáink vannak a javaslattal. A visszamenőleges ellenőrzés ugyanis olyan új feltételszabás lenne, amin már senki, aki korábban ügyvéddé válhatott, nem tud változtatni. Ez a saját múltja, ami lezárult” – mondta Bánáti János, az Ügyvédi Kamara elnöke.
A Kamara álláspontja egyébként Sólyom László volt alkotmánybírósági elnök szakvéleményén alapul. A Fidesz – hallva az alkotmányossági kifogásokat – azt ajánlja az Igazságügyi Minisztériumnak, hogy gondolja még egyszer végig javaslatát.
“A törvényjavaslat szándékával egyetértünk, de azt javasoljuk, az alkotmányosságnak jobban megfelelő javaslattal álljon elő a minisztérium” – nyilatkozta Gyimesi József, az alkotmányügyi bizottság fideszes tagja.
Nincs ugyan túl nagy jelentősége, de érdekes adalék lehet, hogy Bauer Tamást leszámítva az ügy összes szereplője ügyvéd, vagy volt ügyvéd, így Hende Csaba és az ügyben mindvégig hallgató Dávid Ibolya igazságügyi miniszter is.
