Dr. Dávid Ibolya igazságügy miniszter október 10-én az uniós csatlakozás jogi felkészüléséről és a jogharmonizáció feladatairól beszélt a Veszprémi Egyetem Auditórium Maximumában.
A miniszter asszony elmondta, hogy: a legutóbbi három csatlakozó országon lehet talán legjobban lemérni, hogy mi előtt áll Magyarország. Görögországban, Portugáliában és Spanyolországban az életkörülmények, a bérek és a lehetőségek növekedését hozta maga után a csatlakozás. Mindegyik ország az Európai Unióhoz képest szegény, iparilag és gazdaságilag gyenge volt.
Magyarország jelenleg egyik legnagyobb feladata a Koppenhágában megfogalmazott EU csatalakozási kritériumok teljesítése. Az elmúlt tíz évben elértük azt, hogy a külkereskedelem háromnegyede már most az EU-hoz kapcsolódik. Lemaradása azért még akad, például a mezőgazdaság és vidékfejlesztés terén. De a jogban sincs ez másképp, ahol igen nagy feladatot jelent a törvények adaptálása a magyar viszonyokhoz. A csatlakozás után egy magyar állampolgár az uniónak is polgára lesz és mindenhol hasonló jogok illetik meg mint akármelyik másik népcsoportot. Így azonos bánásmód várja akár a munkavállalókat akár a cégalapítókat bármelyik tagországban.
Az iskolák is hasonló elv alapján működnek majd, nem lehet származás szerint megkülönböztetni a felvételizőket, hallgatókat. Egy apró különbség van csupán, minden ország maga döntheti el, hogy a saját hallgatóit milyen mértékben támogatja, hiszen az az ő leendő szellemi tőkéje. A nyelvtanulás és oktatás kiemelt szerepet kell, hogy kapjon mindenhol, hiszen Európa népeihez a nyelvükön keresztül vezet az út. A közösségi programok közül, a miniszter asszony a fiatalsággal kapcsolatosakban lát a legtöbb esélyt a sikerre, hiszen az EU csatlakozás legfőbb nyertesei ők lesznek.
