A rendőrség egyelőre nem teszi közzé a körözött személyek fényképét és személyes adatait, noha ezt írja elő a Belügyminisztérium által előterjesztett és november 1-jén hatályba lépő új körözési törvény.

Minden valószínűség szerint egyelőre meghiúsul a Belügyminisztérium vezetőinek szándéka a körözött személyek adatainak mindenki számára hozzáférhető közlésére vonatkozóan. A Magyar Hírlap értesülései szerint az Országos Rendőr-főkapitányság a november 1-jén hatályba lépő új körözési törvény rendelkezésének nem tud eleget tenni, így a jelenleg körözött több tízezer gyanúsított adatai nem kerülnek fel az internetre. A Belügyminisztérium részéről beterjesztett és a parlament által fél évvel ezelőtt elfogadott törvény egyik bekezdése kimondja, hogy a rendőri szervek a hatálybalépést követően nyilvánosságra hozzák a mind ez ideig szolgálati titokként kezelt adatokat a körözött személyekről. A jogalkotó – bár erről tételesen nem rendelkezett – azt remélte, hogy az adatokat az interneten teszi közzé a rendőrség. A rendelkezés egyébként példa nélküli lenne az európai jogrendben.

Jelen pillanatban csak azokat a körözéseket ismerheti meg a közvélemény, amelyek publikálását az adott nyomozás vezetője indítványozta, kérve a lakosság segítségét. Még egy napig a szolgálati titok kategóriájába esnek a keresett bűnözők fotói és személyi adatai, 1-jét követően már több ezer “szökevény” adatait ismerhetné meg a lakosság. A Magyar Hírlap úgy tudja, több oka is van a rendőrség késlekedésének. Egyfelől a rendőrség törvény máig érvényben lévő paragrafusának ellentmondása, amelyet nem oldott fel az új jogszabály. A rendőrségi törvény – amely egyébként a kétharmados törvények körébe esik – kimondja, hogy a mindenkori nyomozásvezető dönt az adott körözés nyilvánosságra hozásáról. A másik ok, hogy a több tízezer személy adatának internetes felviteléhez és naprakész nyilvántartásához nincsenek meg a személyi és a technikai feltételek. A lap úgy tudja, a rendőrség szakemberei némely ponton kifogásolták az új jogszabály rendelkezéseit. Erről többször is tájékoztatták a jogalkotókat, ám rendre figyelmen kívül hagyták felvetéseiket.

A lap információi szerint a belügyi tárca vezetői és az ORFK szakértői napokon belül egyeztetnek arról, hogy milyen feltételeknek kell teljesülni a körözések nyilvánosságra kerüléséhez. A múlt évben 28794 elfogatóparancs látott napvilágot hazánkban. Ezek többségét, több mint 90 százalékát azonban rövid időn belül visszavonták. Jelenleg mintegy húszezer elfogatóparancs van érvényben. Ebbe beletartozik az Interpol által Magyarországra elrendelt 3700 körözés is. A legrégebbi elfogatóparancsot 1948-ban még a Budapesti Népbíróság adta ki egy 1883-as születéstű férfi ellen, akit háborús bűnök elkövetésével vádolnak. A Magyarországon elkövetett gyilkosságok ismertté vált tettesei vagy gyanúsítottjai közül napjaikban több mint száz van szökésben.