Ötéves átmeneti tilalmat javasol a leendő közös EU-tárgyalási álláspontban az Európai Bizottság azon magyar, lengyel és lett közúti fuvarozókra, amelyek a közösségi piacon belül akarják szolgáltatásukat felajánlani.

További négy tagjelöltnél a vonatkozó korlátozás négy évre szólna, egyéves hosszabbítási lehetőséggel. A közlekedési fejezetre vonatkozó bizottsági állásponttervezetet ma adják át Brüsszelben a tagországoknak, amelyek ezt követően várhatóan a decemberi tárgyalási fordulóig kapnak időt a végső közös pozíció kialakítására. A Világgazdaság értesülése szerint a “kabotázsként” is emlegetett szolgáltatási forma nyolc tagjelölt esetében okoz fejfájást egy vagy több tagállamban, felvetve a kötött időre szóló átmeneti korlátozás igényét: az öt évre “ítélt” magyar-lengyel-lett hármas mellett Csehország, Szlovákia, Litvánia és Észtország felé érvényesítenének hasonló rezsimet, azzal a különbséggel, hogy esetükben az ötödik korlátozási év csupán opcionális.

Az alapvetően német és osztrák követelést tükröző korlátozás meghatározó motívuma, hogy a jelölt országok szolgáltatói – mindaddig, amíg az élőmunka-ráfordítás esetükben jelentősen elmarad a közösségi szinttől – alacsonyabb költséghányaduk miatt versenyelőnyhöz juthatnak a mai EU-konkurenciához képest. A korlátozás mértéke ennyiből a bérszínvonalban fennálló különbségtől függ: ezért nem került fel a listára a közösségi megítélés szerint a közlekedési szektorban lényegében már ma is közösségi bér-ár színvonalon szolgáltató Szlovénia. Az EU-részről kért derogáció – a munkaerő szabad áramlásához hasonlóan – a kölcsönösség elvén alapulna, olyannyira, hogy a Magyarország által eredetileg csak 2006-ig kért védelem hatálya kiterjeszthető lesz a közösségi részről várható korlátozás teljes idejére. Emlékezetes, hogy Magyarország lényegében valamennyi közlekedési ágazatban kért valamilyen átmeneti mentességet, amelyek közül a vasúti és a légi közlekedésnél igényeltek tűnnek a legnehezebben érvényesíthetőnek.