Felhívással fordult Demszky Gábor főpolgármester a kerületek polgármestereihez és a kormányzathoz, kérve, a télen ne rendeljenek el kilakoltatásokat. Moratórium elrendelésére azonban nincs mód. Vita robbant ki a főváros és Erzsébetváros között arról, hasznosította-e az átmeneti otthonok létrehozására odaítélt 15 millió forintot a kerület.
Felhívással fordul Demszky Gábor főpolgármester a kerületek vezetőihez kérve: halasszák el a kilakoltatásokat a tél idejére s március 31-ig senkit ne tegyenek ki otthonából. Ezzel együtt kormányzati szerepvállalást is sürgetett a lakhatás biztosítása érdekében. A felhívás elsősorban a gyermekes családok kiköltöztetéstől óv, ha nincs lehetőség családok átmeneti otthonában elhelyezni az érintetteket. Mindennek kötelező érvénye azonban nincs. – Több tízezer embert fenyeget a kilakoltatás. Ez azonban nem etnikai kérdés, s csupán annyival érinti nagyobb számban a romákat, amennyiben köztük több a szegény – fogalmazott lapunknak Győri Péter. A fővárosi közgyűlés lakáspolitikai bizottságának elnöke figyelmeztetett: szép számmal előfordul hasonló eset más családok esetén is, ám erről kevesebbet hallani. A fővárosi közgyűlés egy évvel ezelőtt 100 millió forintot ítélt oda 7 kerületnek, hogy abból összesen 46 család számára biztosítson otthont. A lakáspolitikai bizottság elnöke nem érti, miért nem használták fel még mindig Erzsébetvárosban azt a 15 millió forintot, amit 10 szükséglakás átalakítására ítéltek oda. Győri Péter állítja: ő járt a helyszínen, s mindeddig egyetlen téglát sem tettek arrébb. Vissza fogjuk tehát vonni a támogatást – tette hozzá.
Szabó Zoltán, Erzsébetváros polgármestere arról nyilatkozott: egy lakást már átalakítottak a Dob utcában, egy újabb várható a hét végén, s november végére a Klauzál utcában készül el a harmadik átmeneti otthon. A lakásonként 1,5 millió forint azonban csak utólag hívható le, s ráadásul kevés is egy lakás rekonstrukciójához. Ez lassítja a folyamatot. Jogilag nem kifogásolható a családok kilakoltatása – tudtuk meg Kolláth Györgytől. Az alkotmányjogász leszögezte: ha jogerős bírósági ítélet van, azt mindenképpen végre kell hajtani. Jogi szempontból nincs egérút. Legfeljebb a végrehajtás módjában lehet enyhébb eljárást alkalmazni, esetleg valamivel későbbre halasztani a kiköltöztetéseket. Mindez azonban nem kötelező. Nem a jogállam sérelme, ha nem gyakorolnak méltányosságot – szögezte le az alkotmányjogász. Hozzátette: 12 évvel a rendszerváltás után hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy a jogerős bírósági ítéletek esetén az alapkérdésen már nem lehet vitatkozni. A Garai utcai esetben egyébként a közhiedelemmel ellentétben nem önkényes lakásfoglalás történt. Nem minősül annak ugyanis az, ha lejár egy időhöz kötött lakhatás határideje. Ezt jogcím nélküli lakáshasználatként tartják nyilván. Általános moratórium elrendelésére nincs mód. A kilakoltatást ugyanis csak akkor lehet elhalasztani, ha mindhárom fél – a végrehajtás elrendelője, a lakás tulajdonosa és a bent lakó – egyetért ezzel. Emiatt tehát minden egyes esetben meg kellene állapodniuk az érintetteknek. Nem ütközik mindez a gyermekvédelmi törvénybe sem. Az ugyanis nem bírálhat felül egy jogerős bírósági ítéletet. Igaz, ez a jogszabály emberbarát magatartást szorgalmaz, lakhatást azonban nem biztosít senki számára – mondta Kolláth.
