Magyarország a csatlakozási tárgyalásokat folytató EU-tagjelöltek közül elsőként ideiglenesen lezárta a bel- és igazságügyi együttműködésre vonatkozó joganyag-fejezetet.
A szerdán tartott főtárgyalói forduló napirendjén ezen kívül csak egyetlen témakör, a versenyjog szerepelt, amelyben történt ugyan előrelépés, de a legfontosabb vitatott kérdésben még nem bontakoztak ki a megállapodás körvonalai.
Juhász Endre főtárgyaló tájékoztatása szerint a két témakör megvitatása előtt rövid eszmecserét folytattak az Európai Bizottság két hete közzétett idei bővítési stratégiai dokumentumáról, amelyet a magyar kormány általánosságban pozitívan értékel. Különösen annak megerősítését üdvözli, hogy az unió külön kívánja választani a bővítési folyamatot saját belső ügyeinek olyan fontosabb területeitől, mint a következő kormányközi konferencia előkészítése, a közös agrárpolitika reformja vagy a 2006 utáni időszak középtávú költségvetési előirányzatainak a meghatározása. Vagyis az e kérdésekről folytatandó viták a tizenötök ígérete szerint csatlakozási tárgyalásoktól függetlenül zajlanak, s így nem fogják fékezni a folyamatot.
Magyarország egyetért a bizottságnak azzal az értékelésével is, amely szerint van lehetőség arra, hogy a jövő év végére akár tíz tagjelölt is lezárja a tárgyalásokat. Álláspontja szerint ez egy lehetséges opció, amely megvalósulása esetén megfelelne Magyarország stratégiai érdekeinek. Ha viszont kiderül, hogy mégsem valósítható meg, akkor ebből le kell majd vonni a megfelelő következtetéseket, és a programot hozzá kell igazítani a valós helyzethez – fűzte hozzá a nagykövet, ezzel reagálva egyszersmind a francia külügyminiszternek arra a közelmúltbeli felvetésére, amely szerint az uniónak el kellene gondolkodnia akár mind a 12 tárgyaló tagjelölt egyidejű felvételének a lehetőségén is.
Bármelyik lehetőség valósuljon is meg, a folyamatnak két eleme van: a csatlakozási időpontok és az egyidejűleg csatlakozó tagjelöltek száma. Magyarország ezek közül az időpontokat tekinti elsődlegesnek, mert a göteborgi EU-csúcson elfogadott menetrendhez tartja magát, s arra számít, hogy az unió ugyanezt teszi – mondta Juhász.
Jelentős eredménynek nevezte a bel- és igazságügyi együttműködésre vonatkozó joganyag-fejezet lezárását, amelyet a tagjelöltek közül elsőként Magyarország ért el. Ezzel kapcsolatban átmeneti mentességre vonatkozó kérelmet egyik fél sem terjesztett elő, de sok összetevőből álló, vastag dossziéról lévén szó, a megállapodás így sem volt egyszerű. Többek között a schengeni joganyag, a külső határok ellenőrzése, a vízumpolitika és a rendőrségek közötti együttműködés tartozik ide, amelyekkel kapcsolatban Magyarország részben már átvette és alkalmazza az uniós joganyagot, részben legkésőbb a csatlakozás időpontjában megteszi ezt.
A tárgyalások magyar szempontból egyik legnehezebb témakörében, a versenypolitikában szűkült ugyan a rendezendő problémák köre, de a legfontosabb vitatott kérdésben, a – bizonyos összeghatáron felüli – beruházások után Magyarországon járó adókedvezmények ügyében még nem sikerült dűlőre jutni.
Semmilyen probléma nincs viszont a versenypolitika másik fő területén, a trösztellenes szabályozásban, ahol Magyarország mind az uniós joganyag átvételét, mind alkalmazásának intézményi hátterét és eddigi eredményeit tekintve megfelel az EU elvárásainak. A végrehajtási képességeket az állami támogatásokra vonatkozó szabályozás érvényesítésében is kielégítőnek tekinti az unió.
