Alkotmányellenes mulasztását pótolja a Ház azzal, hogy kedden várhatóan elfogadja az egyesületek és alapítványok nyilvántartásba vételének szabályait: határidőhöz köti a szervezetek bírósági bejegyzését.
Az Alkotmánybíróság december 31-éig adott haladékot a T. Háznak. A bírák korábban úgy látták: mivel a civil szervezetek csak a nyilvántartásba vétel után kezdhetik meg működésüket, a bejegyzés elhúzódása akadályozza az egyesülési szabadság érvényesülését. Az új rendelkezések szerint az egyesületek és az alapítványok január 1-je után benyújtott bejegyzési kérelméről legkésőbb 60 napon belül döntenie kell a bíróságnak. Ha ez ennyi időn belül nem történne meg, az illető szervezetet – a törvényes feltételek vizsgálata nélkül – automatikusan felveszik a nyilvántartásba. A törvényjavaslat eredetileg egy olyan szabályt is tartalmazott, mely szerint nemcsak a bejegyzést végezné az illetékes megyei (fővárosi) bíróság, de elbírálná a saját határozata ellen bejelentett fellebbezést is. Először egy bíró járna el, a jogorvoslatban pedig háromtagú tanács. Az általános vitában elhangzott képviselői indítványok nyomán az igazságügy-miniszter hozzájárult ahhoz, hogy elhagyják ezt a rendelkezést: a kifogásolt paragrafus nem válhat a törvény részévé. Elhagyták a törvényjavaslatból azt a másik szabályt is, amely a cég-, a csőd-, és a felszámolási eljárások fellebbviteli szakaszát kívánta az előbbihez hasonlóan szabályozni. A cél az volt, hogy a jelenleg másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróságot 2003-ig, az ítélőtáblák felállításáig mentesítsék a nagy munkateher alól. Ezért kellett volna január 1-jétől egy esztendőn át az első és a másodfokú döntést is a megyei, fővárosi bíró-ságoknak meghoznia. Most ez sem valósulhat meg.
Az igazságügyi kormányzat alapvetően ennek a két rendelkezésnek a törléséhez, elhagyásához járult hozzá, a törvénytervezet egyéb fontos rendelkezéseit természetesen nem vonta vissza. Már csak azért sem, mert – mint Hende Csaba politikai államtitkár lapunkkal közölte -, az Alkotmánybíróság ez év december 31-éig adott időt, hogy az Országgyűlés teljesítse jogalkotói feladatát: határidőt állapítson meg a társadalmi szervezetek bejegyzésére. Az AB határozata szerint alkotmányellenes helyzetet idézett elő, hogy az Országgyűlés eddig még nem teremtette meg az egyesülési szabadság érvényesülését elősegítő jogszabályi feltételeket. A döntés indoklásából kiderült: mivel az egyesületek és más társadalmi szervezetek a bírósági bejegyzéssel jönnek létre, csak a nyilvántartásba vétel után kezdhetik meg tevékenységüket. A bírósági eljárás elhúzódása gátolja egy alapvető alkotmányos jog érvényesülését.
Rendkívül fontos lépést tesz az Országgyűlés azzal, hogy elfogadja a társadalmi szervezetek és az alapítványok bejegyzésének új szabályait – nyilatkozta Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság tanácselnöke, a hasonló ügyek specialistája, aki több könyvet írt már az egyesületek és az alapítványok ellentmondásos helyzetéről. Emlékeztetett rá: végső soron a határidők megállapítását is a civil szféra szorgalmazta első sorban – kezdeményezésükre került az ügy az Alkotmánybírósághoz. Az LB tanácselnöke szerint a mostani jogalkotás csupán az első lépés: a törvényhozóknak át kell tekinteniük e szervezetek egész tevékenységét, gazdálkodását, kártérítési felelősségét, sőt, megszű-nésük következményeit is. A Legfelsőbb Bíróság jelenleg 60 ezer alapítványt és társadalmi szervezetet tart nyilván – közölte Lomnici. Mivel azonban a nyilvántartás a szó klasszikus értelmében jelenleg nem közhiteles, nem tudható, hány szervezet működik ténylegesen és mennyi a fantomalapítványok, -egyesületek száma. Csupán becslések vannak azzal kapcsolatban, hogy harmaduk csak papíron létezik.
Lomnici hangsúlyozta: feltétlenül figyelembe kell venni, hogy az összességében évi 500 milliárd értékű vagyonnal gazdálkodó, s 50 ezer embert foglalkoztató civil szféra jelentékeny társadalmi erőt képvisel. A sport-, a szabadidős, a kulturális és a karitatív tevékenységet kifejtő szervezetek száma a rendszerváltozáskor még csak néhány száz volt. Súlyuk azonban nagyobb lehetne, ha a jogalkotók részletesebben kimunkálták volna a jogi feltételeket. Míg egy betéti társaság működéséről jogszabályok tucatjai rendelkeznek, a civilek olykor a legszükségesebb keretet sem kapják meg fejlődésükhöz. Főként a gazdálkodásukat, a pénzkezelésüket szabályozó tör-vények hiányosak. A nyilvántartás – a tanácselnök szerint – gazdálkodásra vonatkozó adatokat is tartalmazhatna. Ez hasznos lenne a szerződő partnerek számára is. A fizetésképtelenné válók felszámolását – a gazdasági társaságok mintájára – szintén meg kellene oldani az elkövetkező időkben.
