A parlament előtt az egészségügyi törvény. A kormánypártok és a MOK módosításaival jó törvényt alkot ma meg az Országgyűlés – véli a Világgazdaságnak Csáky András, a parlament egészségügyi bizottságának MDF-es alelnöke.

Szerinte itt van az ideje, hogy az egészségügyben már korábban megindult vadprivatizációnak véget vessenek. A kerettörvény lehetővé teszi, hogy közhasznú társaságként működjenek a gyógyintézmények, s a kiszolgálóegységekbe alvállalkozóként profitorientált cégek lépjenek. Azt is jónak tartja, hogy szabadfoglalkozású státusban szerződjenek munkaadójukkal az orvosok, ez javítja jövedelmi pozíciójukat. Az alelnök úgy látja: az egészségügyi intézményrendszer átalakításával együtt kell megoldani a forrásbevonást. Ám az ellenzéki pártok elhibázottnak tartják a jogszabályt, mondván: az önmagában nem gyógyír a tőkehiányos ágazat bajára. A szocialisták sem szavazzák meg azt – mondta Kökény Mihály, a bizottság MSZP-s elnöke. Szerinte ezzel nem fedhető el az ágazat kritikus helyzete. A gazdaság állapota lehetővé tenné az ágazat konszolidációját, ám elvonnak a pénzéből. Úgy tudja, a biztosító fekvőbeteg-szakellátásra előirányzott jövő évi 259 milliárd forintos költségvetését 248 milliárdra kurtítaná a kormány. Az elvont pénzt a fogászatokra, a gondozóhálózatra, a háziorvosi amortizációra fordítanák. Pedig a csőd szélére kerülő kórházak nem lesznek vonzók a befektetőknek, így a tőkebeáramláselmaradhat.

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) időben megkapta a szaktárcától a törvénytervezetet, ám a hozzá fűzött véleményüket nem vették figyelembe. Dióssy László elnök szerint az önkormányzati tulajdonban lévő kórházakról csak a kétharmados parlamenti szavazati többséget igénylő önkormányzati törvény módosítása után lehet dönteni. Ezért a jogszabály esetleges elfogadása után a TÖOSZ az Alkotmánybírósághoz fordul jogorvoslatért. A szövetség azt is kifogásolja, hogy szakmai befektetők – gyógyszer-műszer cégek – nem lehetnek kórházi alvállalkozók, holott jelenleg is ők az ágazat legnagyobb és legtürelmesebb hitelezői – mondta Dióssy. A MOK 70 módosító indítványának többsége bekerült a törvénytervezetbe, ám az így sem nyerte el a tetszésüket – mutatott rá Gyenes Géza főtitkár. Üdvözlik, hogy a kamara egyetértési jogot kapott a szabadfoglalkozású orvosok és az egészségügyi intézmények között kötendő szerződések általános feltételeinek kidolgozásában, így az orvosok és a betegek védelmében elkerülhető a mértéktelen orvosi túlmunka. A kamara ellenjegyzési jogot kap az orvosok egyéni munkaszerződéseiben is. A kórházak átalakítását január helyett márciustól lehet csak elkezdeni, az új orvosi jogállást pedig 2003-tól alkalmazhatják. A 2003-as költségvetés jobb pozíciót teremthet az ágazatnak.