A leggyakoribb indíték a rágalmazás
A jelenlegi ciklusban tovább nőt a parlamenti képviselőkkel szemben indított peres eljárások száma. A mentelmi ügyek nemcsak mennyiségükben, hanem sokszínűségükben is felülmúlták a korábbiakat, azonban a feljelentések többsége továbbra is rágalmazás miatt születik – írja hétfői számában a Népszabadság.
Évről évre növekszik a parlamenti képviselőkkel szemben indított peres eljárás. Míg az első parlamenti ciklusban 44, a másodikban már 51, 1998-2001 között 82 mentelmi ügyet tárgyalt a parlament.
Kígyót-békát
A feljelentések többsége rágalmazás miatt születik, de ezekben az esetekben a parlament a képviselők véleménynyilvánítási szabadságára hivatkozva nem adja ki az érintett honatyákat, így ellenük nem is indulhat meg a büntetőeljárás. Rágalmazási ügyekben a sértett félnek lehetősége van polgári peres eljárást is indítani, és ahhoz nem kell kérni a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Ilyen polgári pert nyert Pallag Lászlóval, a parlamenti olajbizottság elnökével szemben többek közt Pintér Sándor belügyminiszter és Szabó Iván egykori pénzügyminiszter is, mert személyüket a kisgazda képviselő összefüggésbe hozta az olajvisszaélésekkel.
Ebben a ciklusban a mentelmi ügyek nemcsak mennyiségükben, hanem sokszínűségükben is felülmúlták a korábbiakat. Először kérte az ügyészség például közösség elleni izgatás (ifj. Hegedűs Lóránt – MIÉP), hivatalos személy által elkövetett vesztegetés (Székely Zoltán – FKGP, majd független) csődbűntett (Atyánszky György – FKGP) gyanújával a mentelmi jog kiadását. A közvádas ügyekben a parlament mentelmi bizottsága mindig javasolja a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, hiszen a testület nem működhet nyomozó hatóságként, hogy kivizsgálja az ügyet. A T. Ház ezekben az esetekben általában felfüggeszti az érintett képviselő mentelmi jogát.
Az anyósverés belefér
Történt azonban néhány kirívó eset, amikor közvádas ügyekben nem adták ki a képviselőt. Még az első ciklusban az egyik képviselő ellen az ügyészség könnyű testi sértés vétsége miatt akart eljárni. A képviselők többsége azonban az “anyósverést” nem találta olyan súlyú ügynek, hogy emiatt eljárás indulhasson. Legutóbb Dán Jánosnak (FKGP) nem függesztették fel a mentelmi jogát, akit csalással gyanúsít az ügyészség, mert a parlament másfél millió forintot utalt át egy cégnek a honatya fővárosi lakásbérletére, azt azonban Dán nem vette igénybe.
