A hágai Nemzetközi Törvényszék főügyésze benyújthatja fellebbezését az ellen a döntés ellen, amely szerint a Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnök ügyét nem egy, hanem két különálló perben tárgyalná. Minderről a törvényszék fellebbviteli tanácsa határozott. Milosevics ellen az ügyészség három különböző vádiratot nyújtott be a törvényszéken, amelyek az 1998-99-es koszovói, az 1991-es horvátországi, illetve az 1992-95-ös bosznia-hercegovinai konfliktussal kapcsolatos felelősségét vizsgálják.
Carla del Ponte főügyész a múlt év végén kezdeményezte, hogy a három eljárást egyetlen per keretében folytassák le. Azzal érvelt, hogy az események mögött mindhárom esetben ugyanaz a politikai vonulat, “Nagy-Szerbia” megteremtésének szándéka húzódott meg, s ennek érdekében ugyanazokat a módszereket, alapvetően az etnikai tisztogatás eszközeit alkalmazták. Másfelől az ügyek összevonásával lényegesen le lehetne rövidíteni az eljárások időtartamát.
Az ügyben első fokon döntő bírói tanács azonban elutasította a kérelmet, mert nem találta elég meggyőzőnek a főügyész asszony érvelését. Álláspontja szerint legfeljebb a horvátországi és bosznia-hercegovinai konfliktusokkal kapcsolatos tárgyalások összevonásáról lehet szó. Időközben február 12-re már ki is tűzték a koszovói konfliktussal kapcsolatos per kezdetét, s a törvényszék közlése szerint ez a döntés a fellebbezési eljárás megindítása ellenére is érvényben marad.
Del Ponte kérelmének elfogadásáról a törvényszék elnöke, Claude Jorda vezette háromfős bírói tanács döntött. Úgy vélték, hogy tisztázni kell a törvényszék szabályzatának azt a rendelkezését, amely szerint van lehetőség különálló vádiratokon alapuló ügyek összevonására, ha ugyanarról a vádlottról, illetve a vádlott egymással összefüggésbe hozható cselekedeteiről van szó. Del Ponte is a szabályzatnak erre a rendelkezésére hivatkozott kezdeményezése megtételekor.
A tavaly június óta hágai őrizetben lévő Milosevics eddig ötször jelent meg a törvényszék előtt – legutóbb szerdán -, eljárásjogi kérdésekkel kapcsolatos meghallgatásokon. Mindvégig következetesen tartotta magát ahhoz az álláspontjához, amely szerint nem ismeri el Hága illetékességét ügyében, s az egész eljárást ellene, illetve közvetve Szerbia ellen irányuló politikai színjátéknak tekinti. Ezért egyetlen vádirattal kapcsolatban sem volt hajlandó válaszolni arra a kérdésre, bűnösnek érzi-e magát, és ügyvédeket sem jelölt ki a védelmére.
A Koszovó ügyében február 12-én kezdődő perben Milosevicset azzal vádolják, hogy felelősség terheli a konfliktus idején a jugoszláv hadsereg által az albánok ellen elkövetett kegyetlenkedések és etnikai tisztogatás, valamint mintegy 800 ezer koszovói albán elűzése miatt. A vád képviselői mintegy 100 tanút kívánnak felvonultatni a tárgyaláson, amelyen várhatóan az augusztusban kezdődő törvényszéki szünet előtt fejezik be érveik kifejtését.
