A NATO jövője, a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem, Irak, Afganisztán és általában Közép-Ázsia helyzete állt a hét végén Münchenben 43 ország összesen mintegy 400 képviselője részvételével megtartott 38. biztonságpolitikai értekezlet vasárnap véget ért kétnapos tanácskozásának középpontjában.
Paul Wolfowitz amerikai védelmi miniszterhelyettes a terrorizmus elleni offenzív fellépésben jelölte meg az Egyesült Államok és a szabad világ közös harcának célját. A szeptember 11. Amerika-ellenes terrortámadások után levont tanulságok közé sorolta, hogy a terrorizmus ellen fellépők nem érhetik be az elkövetők elfogásával és megbüntetésével: el kell jutni a felelősökig, hogy gyökerestül kiirtható legyen a terrorizmus. Rendkívül fontosnak nevezte a muzulmán országokban, köztük az arab világban élő “békés és toleráns százmilliók” megnyerését a terrorizmus elleni harchoz. A XXI. századi nemzetközi biztonság sarokkövének nevezte a NATO erősítését és bővítését, valamint a NATO és Oroszország közötti “új viszony” létrehozását. Kína és India képviselői saját nemzeti szempontjaikra is felhívták a figyelmet. Brajes Misra indiai nemzetbiztonsági tanácsadó helyesnek nevezte a tavaly szeptember 11. utáni felismerést, amely szerint a terrorizmus csakis nemzetközi, átfogó méretű összefogással számolható fel. Az összefogás elengedhetetlen részének minősítette az államok hírszerző szervei közötti szorosabb operatív együttműködést és adatcserét. A kasmíri konfliktusban vele szembenálló Pakisztán említése nélkül leszögezte: lehetetlen, hogy valaki általában elítéli a terrorizmust, egy adott térségben viszont eltűri azt. Vang Ji kínai külügyminiszter-helyettes szerint az inkább szorosabb nemzetközi együttműködés és összehangolás – politikai, gazdasági, jogi és katonai intézkedések kombinálása -, semmint egyoldalú fellépés révén küzdhető le a terrorizmus. Abdul Szattar pakisztáni külügyminiszter elítélve a terrorizmust Indiát tette felelőssé a két ország december óta ismét feszültté vált viszonyáért. Nézete szerint az al-Kaida és egyéb iszlám terroristák visszaélnek a szent háború fogalmával. Megerősítette: országa a kasmíri probléma békés rendezését kívánja.
Az Egyesült Államok nem tett le az iraki rezsim megdöntésének szándékáról, s változatlanul szem előtt tartja Szíriát és Szudánt – derült ki John McCain amerikai republikánus szenátor felszólalásból. Kifejtette: az afganisztáni és iraki rezsimek megdöntésének együttes példája rábírhatna a terrorizmust támogató államok közül néhányat arra, hogy kiszálljanak a terrorizmus-üzletből. Iránt és Észak-Koreát “kérdőjeles államnak” nevezte, olyan lator rendszereknek, amelyekben néhány vezető túsza az egész nép, miközben a kormányzat ellenőrzés nélkül halmoz fel tömegpusztító fegyvereket. Világi kormány által irányított, toleráns muzulmán nemzetnek nevezte a törököt. Az Egyesült Államok kormánya – mint utalt rá – Törökországban látja az afganisztáni békefenntartó erők következő parancsnokát. Közölte: az Egyesült Államok ezután is elvárja “barátaitól és szövetségeseitől”, elsősorban a NATO-n belül, hogy katonákkal, fegyverzettel és anyagiakkal támogassák az afganisztáni békemissziót. Az ottani helyzet ugyanis igen messze van a stabiltól. Szavai szerint Amerikának nem az iraki elnyomó rezsimmel van baja, hanem azzal, hogy Szaddám Huszein megpróbál tömegpusztító fegyvert kifejleszteni. Az atlanti szövetségen belül az amerikai és az európai fegyveres kapacitások egyensúlyba hozását sürgette vasárnap Lord Robertson , a NATO főtitkára. Kiemelte: ha Európa nem akarja, hogy az Egyesült Államok politikája az izolacionizmus vagy az unilateralizmus felé mozduljon el, akkor rá kell szánnia magát hatékony válságkezelő kapacitások kifejlesztésére. Az Egyesült Államokat is felszólította:ne üljön a babérjain, hanem segítse elő az európai védelmi struktúrák korszerűsítését.
Szergej Ivanov az orosz védelmi miniszter szerint Oroszország úgy véli: a katonai erő célszerű alkalmazása képezi a terrorizmus elleni fellépés leghatékonyabb eszközét, ezért Moszkva nyíltan és közvetlenül támogatja a terrorellenes nemzetközi koalíciót. Orosz becslés szerint mintegy másfél millió illegális bevándorló tartózkodik Oroszország földjén, akiknek 70-80 százaléka ugródeszkának tekinti az országot ahhoz, hogy tovább menjen Nyugat-Európa, az Egyesült Államok, Kanada felé. A globalizációnak ezt a jelenségét törvényes keretek közé kell szorítani – mondta. Nyugati résztvevők kérdéseire válaszolva azt mondta: orosz értesülések szerint a minszki kormány nem adott el fegyvereket Iraknak, amely és nem jutott tömegpusztító fegyverekhez Oroszországtól sem. Rudolf Scharping német védelmi miniszter szerint az Egyesült Államok nem mutat elég hajlandóságot az igazi partnerkapcsolatra az európai NATO-tagállamokkal, vonakodik katonai technológiák átadásával segíteni Európa katonai fogyatékosságainak felszámolását. Elismerte, hogy az európai tagállamokban nincs meg a kellő politikai elszántság a szükséges katonai kiadások vállalására, de hozzátette, hogy az amerikai és az európai haderők felszereltségében mutatkozó egyenlőtlenség kiküszöbölése érdekében “az Atlanti-óceán mindkét partján tenni kellene valamit”. Felszólította Washingtont, hogy csakis szövetségeseivel és partnereivel vállvetve folytassa terrorizmusellenes harcát.
