Tavaly 22,5 százalékkal többen nyújtottak be menedékjogi kérelmet Magyarországon, mint 2000-ben, azonban a magyar menedékkérők száma is 54 százalékkal nőtt az elmúlt évben – derül az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) magyarországi képviseletének jelentéséből.

Az UNHCR adatai szerint amíg 2000-ben 7799-en kértek menedékjogot Magyarországon, addig 2001-ben számuk 9554-re nőtt. A növekedés azonban az egész régióra jellemző volt, hiszen a jelentésben szereplő hat közép-európai országban – Bulgáriában, a Cseh Köztársaságban, Magyarországon, Romániában, Szlovákiában és Szlovéniában – összesen 38 százalékkal nőtt a menedékkérők száma az előző évhez képest. Az Európai Unió 13 vizsgált országában ugyanakkor a növekedés az egy százalékot sem érte el.

Az elmúlt három év adatait figyelembe véve a jelentés megállapítja: a menedékjogi kérelmek számának változása a 13 uniós országban – 1999 és 2001 között 3 százalékkal – csökkenő tendenciát mutat. A közép-európai országok azonban ebben az időszakban összesen 76 százalékos növekedést tapasztaltak. A befogadó országok egy részében azonban 1999 és 2001 között meglehetősen magas volt az egyes közép-európai országokból, például Bulgáriából, a Cseh Köztársaságból, Magyarországról, Lengyelországból és Romániából származó, többségében roma menedékkérők száma is.

Az 1999-2001-es adatokat tekintve Magyarország – Kolumbia és Mexikó után – a harmadik legnagyobb növekedést mutató származási ország. Míg 1999-ben 1532 magyar állampolgár kért menedékjogot a jelentésben szereplő 29 fejlett ipari országban, addig ez a szám 2000-ben 2612, 2001-ben pedig 4022 volt, összesen 162,5 százalékos emelkedést mutatva. Az UNHCR jelentése szerint a Kanadában menedékért folyamodók közül tavaly a legtöbben – 3812 személy – Magyarországról érkeztek. Magyarországra tavaly Afganisztánból érkezett a legtöbb menedékkérő, összesen 4311 személy. Õket követték a bangladesi és az iraki menekültek, 1514, illetve 1014 kérelemmel.