Megszaporodott a szakszervezeteket érintő jogsértések száma, a dolgozók megfélemlítése miatt sok munkahelyen nem alakul érdekvédelmi szervezet vagy üzemi tanács. Ezt tartalmazza egyebek között az az MSZOSZ által összeállított jelentés, amelyet az Európai Unió illetékes bizottságához is eljuttatnak.
A kollektív szakszervezeti jogok megsértéséről, a tisztségviselők elleni diszkriminatív munkáltatói intézkedésekről, a munkavállalókat ért jogsértésekről és jogszabályba nem ütköző, de az emberi méltóságot mélyen sértő rendelkezésekről kért jelentést a magyar érdekvédelmi szervezetektől a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége. A szervezet az összegzést tájékoztatásként megküldi az EU illetékes bizottságához és a nemzetközi munkáltatói szövetségeknek is. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) által összeállított beszámolóból is kitűnik, hogy a munka világában még nem érződik az a pozitív változás, amelynek a gazdaság stabilizálása után be kellett volna következnie – mondta lapunknak a jelentést összeállító Rabi Ferenc. Az MSZOSZ alelnöke szerint a munkahelyeken is érzékelhető, hogy a kormányzat mennyire tekinti partnernek országos szinten is a szakszervezeteket. A tapasztalatok szerint gyakran előfordul, hogy érvényes kollektív szerződést hagy figyelmen kívül a munkáltató, és a szakszervezettel történő egyeztetés nélkül úgy csökkenti a dolgozó keresetét, hogy – előzetes értesítés nélkül – éjszakai műszakból délelőtti vagy délutáni munkára irányítja át, és önkényesen “leszállítja” a megállapított pótlékot. Számos panasz érkezett a munkahelyekről a szakszervezetek, üzemi tanácsok létrehozása, működésük akadályozása miatt is. A legnagyobb állami vállalatnál, a MÁV Rt.-nél több szolgálati helyen a vezetők nyíltan hangoztatják, hogy nincs szükség szakszervezetekre a munkahelyen – sorolta Rabi.
Az ágazatoktól az MSZOSZ-hoz eljuttatott jelentésekből mindazonáltal az állapítható meg, hogy a legtöbb jogsértés a külföldi tulajdonú cégeknél fordul elő. A Samsung több magyarországi telephelyén is megtiltotta a szervezkedést, azzal fenyegetve a dolgozókat, hogy kivonul az országból, és elveszítik munkájukat. Egy másik dél-koreai cégnél elbocsátották a szakszervezeti vezetőket, ezzel megfélemlítették a dolgozókat, akik nem merik vállalni szakszervezet szervezését. Az összeállítás több vasasvállalkozást is megemlít, így az osztrák Vogel-Nootot, ahol a helyi szakszervezeti titkár munkaviszonyát elbocsátása után visszaállították ugyan, az eljárás azonban elfojtotta a további szakszervezeti szerveződést. A gyöngyösi B. Braun-Boch Kft.-nél rendszeressé vált, hogy a béremelésből, jutalomból kihagyják vagy alacsonyabb munkakörbe helyezik a szakszervezeti tisztségviselőt. Az indokok között szerepel, hogy az érintett a szakszervezeti tevékenység miatt kevesebbet dolgozik, illetve nem szerencsés, ha betekinthet a cég ügyeibe. Sokszor nem válik ismertté a munkavállalót ért sérelem, ha nem szervezett a dolgozó vagy eltitkolja az esetet, mert félti a munkáját – derül ki a jelentésből. A magyar tulajdonú Hungarn Fonó Kft.-nél például a minimálbér-emelés kikerülése érdekében irreális teljesítménynormát vezettek be, s kényszer hatására a dolgozók többsége aláírta a módosított munkaszerződést. Aki nem írta alá, azt bértakarékosság vagy létszámcsökkentés miatt úgy távolították el, hogy közös megegyezésre kényszerítették. A Dél-magyarországi Gabonakereskedelmi és Malomipari Rt. eladásakor az új tulajdonos az ÁPV Rt.-nek még ígéretet tett a megvétel előtt a kollektív szerződés betartására, de birtokba kerülésekor a szerződést felmondta, és nem tekinti tárgyalópartnernek sem a szakszervezetet, sem az üzemi tanácsot.
Elkerülhetetlen a munkahelyeken a munkaadó és az alkalmazott közötti konfliktus, a probléma az, hogy a viszonylag kevés dolgozót foglalkoztató magánmunkáltatóknál nem működnek érdekvédelmi szervezetek. Ezért fordulhat elő, hogy a munkavállalót rákényszerítik, járuljon hozzá munkaviszonyának megszüntetéséhez, ne igényelje a túlóra elismerését, bármilyen munkát időkorlátozás nélkül végezzen el – mondta az MSZOSZ alelnöke. Szerinte a munka törvénykönyvének módosítása nehezebb körülményeket teremtett a szakszervezet számára, s bár a munkaügyi perekben eljáró bíróságok pártatlanul és korrektül bírálják el az ügyeket, a felsőbb bírósági szinten ez már nem általános tapasztalat.
