Elmarasztalta másodfokon jogerősen is Keller László szocialista országgyűlési képviselőt a Demeter Ervin által indított személyiségi jogi perben a polgári titkosszolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter munkájával kapcsolatos kijelentései miatt csütörtökön a Pest Megyei Bíróság.

A bíróság szerint Keller László azzal sértette meg Demeter Ervin személyiségi jogait, hogy a Magyar Hírlap 2000. december 20-i számában, illetve a tv2 december 23-i Tények című hírműsorában egy nemzetbiztonsági kockázatot jelentő kérdésben a vizsgálat elmaradására utalt. Első fokon 700 ezer forint nem vagyoni kár megfizetésére kötelezték a szocialista képviselőt. Másodfokon ugyanakkor mellőzték az első fokon eljáró bíróság azon rendelkezését, amely szerint Keller Lászlónak a tv2-ben is helyreigazítást kell közzétennie. A másodfokon eljáró bíróság indoklása szerint Keller László a per tárgyát képező nyilatkozatát képviselőként a Parlamentben tette, ám nem hivatkozhat arra, hogy a médiában ismertetett nyilatkozat tartalmáért való felelőssége nem vizsgálható. Hiszen számítania kellett arra, hogy a parlamentben elmondott felszólalását a sajtó ismerteti.

Keller László egy nemzetbiztonsági ügyben elmaradt vizsgálat okára kért választ a miniszterelnöktől, és ennek keretében nyilatkozott úgy: közrejátszhat ebben az, hogy a felelős miniszter édesapja is tagja egy hungarista mozgalomnak. Amikor ezt a kijelentését a felperesre megtette, arra utalt, hogy aki ilyen ügyekben felelős, az személyesen érintett, s így ez is közrejátszhat a vizsgálat elmaradásában. A bíró közlése szerint Keller László maga jelölte meg felelős miniszterként Demeter Ervint, ezzel arra utalva, hogy a miniszter személyes érintettségének köze lehet a vizsgálat elmaradásához. A bíró felhívta a figyelmet, a felperes keresetében azt sérelmezte, hogy Keller László nyilatkozatában összefüggést látott édesapja általa állított nézetei és az ő hivatali kötelezettségei ellátása között.

A bíróság szerint nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor az alperesi nyilatkozatot tényállításnak minősítette, melyet a felperes munkavégzésével kapcsolatosan tett. Helyesen állapította meg, hogy az ember munkájával, munkavégzésével kapcsolatosan tett tényállítás alapot adhat a személyiségi jogsértés megállapítására. A bíró közölte: az alperes viszont helyesen hivatkozott arra, hogy a kritika megengedhetőségének határai tágabbak a politikusok tekintetében, így a véleménynyilvánítás szabadsága csak kisebb mértékben korlátozható a közhatalom gyakorlóinak védelmében. Azonban az alperesi kérdésfeltevés nem csupán véleményt és bírálatot tartalmazott, hanem burkolt formában tényt állított. Mégpedig azt, hogy Demeter Ervinnek, mint felelős miniszternek személyes érintettsége közrehathat egy nemzetbiztonsági vizsgálat elmaradásában. A bíró rámutatott: ez az állítás túllépte a véleménynyilvánítás alkotmányban biztosított szabadságát, mert ez a jog sem gyakorolható mások személyhez fűződő jogai sérelmével, még akkor sem, ha az érintett a közélet szereplője.

Felhívta a figyelmet, hogy ennek a pernek nem volt tárgya az édesapára tett állítások valóságtartalmának vizsgálata. A perben azt kellett a bíróságnak vizsgálnia: valós tényállítás-e az, hogy a miniszter személyes érintettsége miatt maradt el egy nemzetbiztonsági vizsgálat. Azt pedig helyesen állapította meg a elsőfokú bíróság, hogy Keller László nem bizonyította állításának valódiságát. Keller László az ítélethirdetést követően újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy minden lehetséges jogorvoslati lehetőséggel élni kíván, “mert ebbe az ítéletbe nem lehet belenyugodni”. Véleménye szerint ez a határozat azt jelenti, hogy a képviselők gyakorlatilag némaságra vannak ítélve a parlamentben, nem kérdőjelezhetik meg a miniszterek, a miniszterelnök munkáját, és nem fogalmazhatnak meg kritikát a kormány felé. A szocialista politikus közölte: a Legfelsőbb Bíróságon fog benyújtani jogorvoslati kérelmet, mert az ez ítélet a parlament demokratikus működésének a végét jelentheti.