Zavart keltett a tőzsdei cégek közt a tőkepiaci törvény módosítása
A február elején megjelent gyorsjelentések ugyanis nem az eddig megszokott újságokban jelentek meg, sőt voltak olyan nagyvállalatok, amelyek nyomtatott formában egyáltalán nem közölték eredményeiket. A törvény szerint pedig legalább egy országos lapban meg kell jelentetni az éves eredményekről szóló beszámolót.
Négy hazai nagyvállalat csak a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján tette közzé gyorsjelentését február elején. A cégek a takarékossági megfontolások mellett a megváltozott törvényre hivatkoztak, amely – értelmezésük szerint – megengedi, hogy a világhálóra “feltett” mérleggel helyettesítsék a korábban nyomtatásban is megjelent gyorsjelentéseket. Az értékpapírtörvény január elsején életbe lépett változata szerint azonban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által hivatalosnak elismert országos lapban és internetes honlapon kell közzétenni a cégek eredményeit. A törvény szövege azonban félreérthető: voltak, akik úgy értelmezték, hogy csak egy-egy nyomtatott és elektronikus változat számít hivatalosnak. Mások – így információnk szerint a PM is – az “egy”-et nem a mennyiség jelzőjeként értelmezték, hanem úgy, hogy a közzététel helye lehet több hely is, a követelmény csak az, hogy azt a PSZÁF elismerje. Az ügyet tovább bonyolította, hogy a PSZÁF tudatta, hogy nem ismeri el hivatalosnak a BÉT honlapját. Szerinte kizárólag a Magyar Tőkepiac című lap és ennek internetes változata számít hivatalos és egységes közzétételi helynek.
Horváth Zsolt, a BÉT ügyvezető igazgatója szerint a PSZÁF döntése nem segíti a befektetőket és a tőkepiac transzparenciáját. A BÉT honlapjára az 54 tőzsdei cég közül eddig 33 cég tette fel jelentését, közülük sokan éppen takarékossági okokból határoztak arról, hogy a korábbi több millió forintos közzétételi költségek helyett a huszadannyiba kerülő internetet válasszák. Az így elérhető költségmegtakarítás segítheti a tőzsdét abban is, hogy a tőzsdén belül tartsa a cégeket. A BÉT honlapjának látogatottsága a közzétételek idején megugrott, ami azt bizonyítja, hogy a befektetők közül egyre többen használják az on-line információt tartalmazó BÉT-honlapot. Horváth szerint lassan értelmét veszti a gyorsjelentések nyomtatott közzététele, mert a budapesti börze résztvevőinek alig 3 százaléka számít kisbefektetőnek – ám ezek döntő többsége is a korszerű, internetes információt használja.
