A Tocsik-perben hétfőn kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében a Fővárosi Bíróság bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés bűntette miatt négy év letöltendő börtönbüntetésre, továbbá 640 millió forint vagyonelkobzásra ítélte Tocsik Mártát, 3 év 6 hónapra bűnsegédként Liszkai Pétert, az ÁPV Rt. egykori vezetőjogászát, tettesként pedig 4 év 6 hónapra Szokai Imrét, a privatizációs szervezet volt elnökét.

Ugyanakkor a bíróság felmentette a zsarolás vádja alól Boldvai László szocialista országgyűlési képviselőt és Budai György szabad demokratákhoz közel álló vállalkozót.

Hanyag kezelés miatt felfüggesztett szabadságvesztést szabott ki a bíróság Lascsik Attila, az ÁPV Rt. volt vezérigazgatója, illetve Besenyei Zoltán és Spanyol József volt elnökségi tagok esetében.

Vitos Zoltán vállalkozót, akinek a tevékenysége a vádirat szerint Boldvai Lászlóéhoz köthető, a bíróság magánokirat-hamisítás miatt 300 ezer forintos pénzbüntetésre ítélte.

Az ügyészi, illetve védői fellebbezések miatt a megismételt eljárásban hétfőn kihirdetett elsőfokú ítélet nem emelkedhetett jogerőre, a büntetőper a Legfelsőbb Bíróságon folytatódik majd.

A bíróság három és fél órás szóbeli indoklásában immár nem Tocsik Márta volt a hat évvel ezelőtti privatizációs botrány főszereplője, a történések mozgatója, hanem Szokai Imre.

Az ítéleti tényállás szerint Szokai Imre ajánlotta be Tocsik Mártát az ÁPV Rt.-hez, közelebbről Liszakai Péterhez, aki pedig tovább egyengette a jogásznő útját akkor, amikor az igazgatótanácsnak döntenie kellett külső tanácsadó alkalmazásáról.

A bíróság szerint Liszakai Péter megtévesztette az igazgatótanácsot Tocsik Márta munkáját illetően, amikor pedig pályázatot írtak ki a külső tanácsadó személyére, Liszkai személyesen, Szokai pedig titkára révén bírt rálátással a háromfős, pályázatokat elbíráló bizottság munkájára.

A bíróság szerint Liszkai Péter abban is hozzájárult a sikerdíj kifizetéséhez, hogy érdemi ellenőrzés nélkül teljesítést igazolt Tocsik Márta számláihoz.

Ugyanakkor a bíróság az ügyészség álláspontjával egyezően azt állapította meg, hogy Tocsik Márta nem végzett érdemi munkát, tényleges munkavégzés nélkül jutott 800 milliós sikerdíjához.

A bíróság szerint Szokai Imre tettesként, Tocsik Márta és Liszkai Péter pedig bűnsegédként követte el a hűtlen kezelést, ami szándékos bűncselekmény.

A bíróság Lascsik Attila, illetve Besenyei Zoltán és Spanyol József volt igazgatótanácsi tagok bűnösségét gondatlan magatartásban, hanyag kezelésben állapította meg.

A bíróság szerint a három egykori igazgatótanácsi tag, amikor megszavazta Tocsik Márta alkalmazását, elmulasztotta a kellő körültekintést, ami az állami pénzekkel való gazdálkodás során elvárható.

A bíróság szerint a vádban szereplő zsarolás egyetlen tényállási eleme sem valósult meg. Nem bizonyítható, hogy Boldvai, Budai, illetve Vitos kényszerítette, fenyegette volna Tocsik Mártát annak érdekében, hogy sikerdíjából összesen több mint 343 millió forintot átutaljon az általuk megjelölt cégeknek. E cégek egyébként a bíróság
megállapítása szerint semmifajta érdemi munkát ezért a pénzért nem végeztek.

A bíróság törvényes vád hiányában az eseményeknek ezt a körét nem ítélhette meg, és ezzel összefüggésben a szóbeli indoklás során a bíró többször is kritikával illette az ügyészség tevékenységét.

A privatizációs botrány summázataként egy helyütt úgy fogalmazott a bíró: mindenki által tudottan bűnös eredetű pénz elosztásáról lehetett szó.

Hozzátette: zsarolás helyett az egyetlen nyilvánvaló következtetés, hogy orgazdaságra utaló elemek fedezhetők fel az ügyben.

A bíróság a vád korlátai miatt egy megfogalmazása szerint kényszerűen lecsupaszított tényállásból kellett, hogy kiinduljon.

Vélhetően így történhetett meg az is, hogy a zsarolással bűnsegédként vádolt Vitos Zoltán magánokirat-hamisítás miatt kapott 300 ezer forintos pénzbüntetést, azért, mert két ízben is valótlan tartalmú számlákat bocsátott ki Tocsik Márta felé. A jogásznő ezek alapján számlázott ki sikerdíjából a Vitos által megjelölt cégnek több mint 200 millió forintot anélkül, hogy a cég ennek érdekében bármilyen munkát is elvégzett volna.

Egyébként a Tocsik Márta által átutalt összesen 343 millió forintot a vádirat szerint részben Vitoshoz és Boldvaihoz, részben pedig Budaihoz köthető két cég 1996 őszén, a büntetőeljárás megindulásakor visszautalta.