Átláthatóbbá kellene tenni a magyarországi autópálya-építésekkel kapcsolatos közbeszerzéseket – mondta Frits Bolkestein, az Európai Bizottság belső piacért, valamint adó- és vámunióért felelős biztosa pénteken budapesti hivatalos látogatása alkalmából, a közgazdaság-tudományi egyetemen tartott előadásában.

Hangsúlyozta: az európai uniós jogrendszer értelmében a vállalatoknak nemzeti hovatartozásuktól függetlenül azonos elbánásban kell részesülniük a közbeszerzések területén. A biztos az autópálya-építésekre vonatkozó magyar közbeszerzéseket “kényes kérdésnek” nevezte, amellyel szerinte mindenképpen foglalkozni kell.

Frits Bolkestein a témáról pénteken egyeztetett Varga Mihály pénzügyminiszterrel és Stumpf István kancelláriaminiszterrel.

Stumpf István közleményben tájékoztatta az MTI-t a találkozóról, amelyben kitér arra, hogy tárgyalt Frits Bolkesteinnel a magyarországi gyakorlatról. Ismertette, hogy az autópálya-építés korábban koncesszió alapján folyt Magyarországon, amit azonban nem közbeszerzés útján ítéltek oda. Az európai viszonylatban kiugróan magas útdíjak miatt az autósok nem használták a pályákat, ezért a kormánynak változtatnia kellett az addigi kedvezőtlen gyakorlaton.

“Álláspontunk szerint a követett gyakorlat összhangban van a hatályos közbeszerzési jogszabályokkal, és nem sértettük meg az Európai Megállapodást sem” – idézte az elhangzottakat a kancelláriaminiszter közleménye.

Az egyetemen tartott előadásában a biztos a diszkriminatív közbeszerzésekhez hasonló versenytorzító intézkedésként említette a régiókra, vagy gazdasági ágazatokra vonatkozó adókedvezményeket. Utalt arra, hogy ezekről a kérdésekről is folyamatos konzultáció zajlik a Pénzügyminisztérium és az Európai Bizottság között.

Frits Bolkestein a bővítés ütemezése kapcsán úgy fogalmazott: “könnyen előfordulhat”, hogy nagycsoportos felvétel valósul meg a első körben. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az integrációnál minden tagjelöltet saját érdeme alapján ítélnek majd meg.

A biztos elismerően szólt Magyarország felkészülési törekvéseiről, különös tekintettel az ideiglenesen lezárt csatlakozási fejezetekre.

Frits Bolkestein szerint az EU keleti bővítése a világgazdaság eddigi legnagyobb hadművelete lesz, amely a jelenlegi tagországok és tagjelöltek számára egyaránt előnyökkel jár. Elmondta, hogy a bővítés főleg az új tagállamokban élők elhelyezkedési lehetőségeire és az országaikba irányuló befektetésekre gyakorol kedvező hatást, amíg a jelenlegi EU-országok az új gazdasági lehetőségek, olcsóbb árak, kényelmesebb utazási feltételek miatt járnak jól.

Az EU-biztos szerint a különböző európai országok gazdaságai egyes véleményekkel ellentétben nem összeférhetetlenek, hanem éppen hogy erősítik egymást. Az Európai Unió gazdasági ereje a sokszínűségben rejlik, amely jó esélyt biztosít annak a célnak az elérésére, hogy az EU 2010-re a világ legversenyképesebb tudásalapú gazdasága legyen, megelőzve az Amerikai Egyesült Államokat és Japánt – mutatott rá előadásában Frits Bolkestein.