Az adóperekben a bíróság tavaly 12,1 milliárd forintot ítélt meg az APEH javára és csupán 2,8 milliárdot az adózóknak.
Az előző évhez képest 2001-ben kismértékben nőtt az APEH határozatai ellen indított adóperek száma.

Minderről a személyi jövedelemadó bevallások benyújtása kapcsán beszélt Lomnici Zoltánt, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesét, aki egy pénzügyi pereket tárgyaló bírói tanács elnöke. Elmondta: míg 2000-ben 1.196, addig 2001-ben 1.321 esetben támadták meg országszerte az APEH határozatait.

A bíróságok 2001-ben 2.534 adópert fejeztek be, amelyek közül 916 esetben elfogadták, 239 esetben hatályon kívül helyezték az adóhatóság döntését. Az adóhatósági döntéseket 74 esetben megváltoztatták, 1.305 esetben megszüntették az eljárást.

A 2001-ben indult adóperekben összesen 12 milliárd 027 millió 214 ezer forintot peresítettek. A befejezett ügyekben az adóhatóság javára 12,1 milliárd forintot, ugyanakkor a terhére 2,8 milliárdot ítéltek meg a bíróságok.

Perköltség tekintetében az adóhatóság javára 87 millió 853 ezer forintot, a terhére 24 millió 250 ezer forintot állapított a bíróság.

Az adóperek száma 1990 óta a hússzorosára, a perérték pedig néhány tízezer forintról milliárdos nagyságrendűre emelkedett. Az adóperek száma az elmúlt évtized második felében volt a legmagasabb, az utóbbi években már egy alacsonyabb szinten stabilizálódott. Ezeknek az eljárásoknak a száma 1997-ben volt a legmagasabb, 12.191 – ez részben bizonyára összefüggött a befektetési kedvezmények ügyével -, 1998-ban már 7.244-re csökkent, 1999-ben 1.878, 2000-ben 1.296, 2001-ben pedig 1.321 volt.

Az adó- és illetékperek összértéke az elmúlt évtized során meghaladta a 100 milliárd forintot, ebből önmagában a befektetési kedvezmények ügyében indult pereké mintegy 20 milliárd volt.

Az adóperek számának utóbbi években megfigyelhető egyenletes alakulása Lomnici Zoltán szerint többek között annak köszönhető, hogy az APEH egyre rugalmasabban jár el, sok esetben igyekszik elkerülni a pereket. Példa erre, hogy az egyik évben a bevallások 60 százaléka hibás volt, ám erre az adóhatóság bírságoló határozatok tömege helyett az ügyfelek tájékoztatásával, hiánypótlásra való felszólításával reagált.

A kedvező folyamat okai között említette még az elnökhelyettes az adótörvények a korábbihoz képest viszonylagos stabilitását, illetve a Legfelsőbb Bíróság iránymutató elvi döntéseinek, jogegységi határozatainak orientáló hatását.