Turistariasztó hatása lesz a pénzváltásról szóló kormányrendeletnek – háborognak a hazai szállodák vezetői. A rendeletet sokak szerint még értelmezni is nehéz, nemhogy teljesíteni.

A hotelekben ugyanis július elsejétől a valutaváltást csak külön e célra fenntartott helyiségben lehet végezni, s ez még a kisebb szálláshelyek fenntartóit is tetemes befektetésre kényszeríti.

Bár a rendelet (297/2001. [XII. 27.]) előírja, hogy a valutaváltást csak külön helyiségben lehet végezni, erre sok szállodában nem lesznek hajlandók, vagy csak egyszerűen nem lesznek képesek – mondta Üsztöke Botond, a Magyar Szállodaszövetség budapesti régiójának vezetője. Hozzátette: a nagyobb hoteleknek is komoly teher a külön helyiség kialakítása.

Ha erre nem vállalkoznak, akkor egy olyan szolgáltatástól fosztják meg a turistákat, amelyet a világon mindenütt megszoktak és természetesnek tartanak. Ráadásul ez nem ennyire egyszerű, mert egy másik rendelet, mely a kereskedelmi szálláshelyek osztályba sorolásáról szól, a három csillagnál többet viselő hoteleknek kötelező jelleggel előírja a pénzváltást.

S mi történik akkor, ha mondjuk a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség ellenőrzi az osztályba sorolást, s kiderül, nincs pénzváltás a szállodában? Akkor bizony ugrik egy csillag – mondta az igazgató. Ez pedig olyan presztízsveszteség, amit egy magára valamit is adó hotel sem engedhet meg magának.

Üsztöke Botond – aki maga is igazgat szállodát, a Mercure Budát – úgy tudja, a nemzetközi gyakorlatban sehol nincs ilyen kötelezettsége a szálláshelyeknek, a valutaváltást mindenhol értelemszerűen a recepciós pultnál végzik. Náluk is így történik, de már jó ideje külön kassza a valutakassza, ahol csak valutaforgalom van. De így van ez a legtöbb hotelben.

Kérdés, ezt a rendszert elfogadja-e a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). A konkrét esetekben a rendeletnek megfelelően ugyanis a hotelek már nem önálló tevékenységként végzik a valutaváltást, hanem különféle kereskedelmi bankok ügynökeként. A problémát tovább bonyolítja, hogy Budapesten 102 olyan szálloda van, amelyik tagja a szállodaszövetségnek, s ezek szinte mind-mind más és más pénzintézettel állnak kapcsolatban. S van bank, amelyik állítólag megelégszik a külön valutakasszával, de van, amelyik nem, ragaszkodik a rendelet betű szerinti betartásához. Valószínű, hogy az ellenőrző szervezet állásfoglalására lesz szükség, ám addig is jelezték a gondokat a gazdasági tárca turizmusért felelős helyettes államtitkárának. Választ azonban még nem kaptak.

A budapesti régióigazgató szerint a valutaváltás nem kifejezetten nyereséges “üzletág”, legalábbis igen kevés haszon van rajta.

Ablaka Zsuzsanna, az egri négycsillagos Panoráma Hotel igazgatónője már árajánlatot is kért egy cégtől, hogy tudnák át-, illetve kialakítani a helyiséget, mennyibe kerülne a kamera, s hogyan tudják megoldani, hogy ötven napig őrizzék is a kazettákat. Mert ez a valutaváltás feltétele. Olyan összeget kérnének, ami egy ilyen kis, mindössze 38 szobás szállodának nagyon megterhelő lenne, mondta. Ablaka Zsuzsanna biztos benne, nemcsak a hotel, de Eger turizmusára is rendkívül előnytelen hatással lesz, ha megszüntetik a szolgáltatást. A valutaváltásból a Panorámának tavaly egész évben összesen 160 ezer forint nyeresége volt. Ha minden maradt volna a régiben, tehát váltanak, csak nem kell a tevékenységre külön helyiség, akkor ezt az összeget a banknak csak az ügynökösködéssel járó összeggel kellene csökkenteni. Most azonban a tulajdonosok számolnak, s értelemszerűen azt mérlegelik, hogy a kényszerű befektetés mikor térül meg, tette hozzá Ablaka Zsuzsanna.