Összesen 888 milliárd forintba kerül az EU-joganyag átvétele Magyarország számára az idén és jövőre – derül ki a közösségi joganyag átvételének nemzeti programjából (ANP), amelynek legújabb felülvizsgálata tegnap vált nyilvánossá.
Ennek valamivel több mint felét fedezi a központi költségvetés, 22 százalékát maga az unió nyújtja különféle támogatások révén, a maradék 26 százalék pedig az önkormányzatoktól, társadalmi és szakmai szervezetektől, valamint a magánszférától származik. Az ANP összeállítása során a kormány 2004. január 1-jei csatlakozási dátumból indult ki, s tartotta magát azon vállalásához, hogy az idei év végére a csatlakozási felkészülésnek be kell fejeződnie – ez alól csak a belépés időpontjához kötődő, korábban el nem végezhető teendők kivételek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a felkészülés hátralévő részének költségei is nagyrészt az idei évre esnének – az ANP ugyanis 2002-re “csak” 421 milliárd, 2003-ra viszont 467 milliárd forintos teljes költségkihatással számol. A látszólagos ellentmondás oka az lehet, hogy a legnagyobb költségigényű területek felkészülése csak jövőre fejeződik be. A felkészülés intézményfejlesztési részének létszámigénye a központi közigazgatásban az idén és jövőre összesen 7290 fő. A legtöbb új munkatársra az uniós bel- és igazságügyi együttműködés területén lesz szükség (4000 főre, nagy részük a határőrizet megerősítésére kell). Sok új állás keletkezik azonban az agráriummal kapcsolatos közigazgatási területeken is (1252 fő, nagy részük a közös agrárpolitika hazai lebonyolítását végzi majd) és a foglalkoztatás és szociális politika szférájában (649 fő, főként az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat létszámának emelése).
Az intézményfejlesztés terén az ANP maga is elismeri, hogy “egyes kulcsfontosságú területeken még igen komoly és feszített ütemű munka elvégzése szükséges a csatlakozást megelőzően, a feladatok jellegéből adódóan 2003-ban is”. Ide tartozik többek között a közös agrárpolitika kifizető ügynökségének kijelölése, a feladataiban közreműködő szervek meghatározása és köztük a feladatok elhatárolása. De ennek része az EU strukturális és kohéziós alapjából várható támogatások hatékony felhasználása feltételeinek megteremtése érdekében a központi, regionális és helyi intézményrendszer kiépítése, vagy az uniós integrált szennyezésmegelőzési és ellenőrzési rendszer (IPPC) környezetvédelmi rendelkezéseinek végrehajtása. A jogharmonizációhoz és intézményfejlesztéshez szükséges ráfordítások zöme (akárcsak a munkaerő-szükséglet) a bel- és igazságügyi együttműködés, az agrárgazdaság, valamint a foglalkoztatás és a szociális ügyek területén jelentkezik, e területek az összes igény mintegy 60 százalékát képviselik. A 2002-re tervezett költségvetési forrásokat az intézmények költségvetési fejezetei tartalmazzák, sőt, a fejezetekben a ráfordítások nagy része külön soron szerepel. ANP megjegyzi azonban, hogy a tárcák és hatóságok 2003. évi forrásigényeit a 2003. évi költségvetés tervezése során lesz szükséges egyeztetni.
A közösségi vívmányok átvételéhez egyes területeken gazdaságfejlesztési beruházásokra is szükség lesz (a jogharmonizáción és az intézményfejlesztésen túl). Az agrárgazdaságban az egységes piac – elsősorban élelmiszer-biztonsági és állatvédelmi – előírásainak való megfelelés, illetve a hazai gazdaságok általános tőkehiányának csökkentése igényel jelentős forrásokat. A környezetvédelem területén a legnagyobb beruházások a szennyvízelvezetés és -tisztítás, a hulladékgazdálkodás és a levegőtisztaság-védelem terén szükségesek (az infrastruktúrát és a termelőszektorokat egyaránt érintve). A közlekedés terén az EU-normák teljesítéséhez szükséges közút-megerősítési program, továbbá az ISPA előcsatlakozási alap által támogatott vasútfejlesztések jelentkeznek számottevő beruházási igényű feladatként.
