A kegyes halál, az eutanázia után a belga parlament újabb kényes társadalmi-tudományos kérdésben készül törvényi szabályozásra, az emberi embrióval végzett genetikai kutatásokéra.
Mivel a balközép kormánytöbbség még az új választásokig meg akarja hozni a törvényt, sietteti a szenátusban annak a törvényjavaslatnak az útját, amelyet egy liberális és a szocialista szenátor nyújtott be.
A bioetikai ügyekben felállított országos konzultatív bizottság őszre halasztotta állásfoglalását, a szenátus bioetikai bizottsága azonban ezt be sem várva megvitatta és szavazott is a javaslatról és a hozzá benyújtott 160 módosító indítványról. A keresztényszocialista ellenzék szembehelyezkedik azzal, hogy kutatási célokra emberi embriókat hozzanak létre és a minden ilyen irányú kutatásra moratóriumot javasol. Eközben viszont törvényi szabályozás híján már folynak embriógenetikai kísérletek több egyetemi klinikán Belgiumban. A törvényjavaslat várhatólag az ősz folyamán kerül a szenátus teljes ülése elé.
A szenátus bioetikai bizottságában most megszavazott javaslat tiltaná új emberi lény létrehozását klónozással, megengedné viszont a gyógyító célú klónozást. Ez utóbbi céljából a belga tervezet tiltaná az eugenetikai jellegű klónozást, aminek célja lényegében az emberi egyed “tökéletesítése” lenne, például valamely veleszületett rendellenességnek az eltüntetése a csírasejt manipulálása révén. Ezzel szemben engedélyezné a csírasejt olyan “korrigálását” , amely lehetővé tenné bizonyos betegségek kiiktatását. Az emberiómanipulálásra a törvény által megengedett időszak a pete megtermékenyítését követő 14 nap lenne.
A törvényjavaslat ezen kívül tiltaná a génmanipulált emberi embriók beültetését állatokba. Emberi anyába viszont be lehetne ültetni az így manipulált embriót, esetleg olyan megfigyelés céljából is, amely nem sértené a leendő emberi egyed biológiai sértetlenségét. A belga javaslat mindenképpen felveti az emberi embrió jogállásának újraszabályozását.
