A kormány mai ülésén tárgyalja a Belügyminisztérium volt III-as főcsoportfőnöksége tevékenységének nyilvánosságáról szóló törvényjavaslatot. A javaslat alapján a hírszerzés, a kémelhárítás és a katonai elhárítás területén is hozzáférhető lesz mindazoknak a neve és tevékenysége, akik 1990 óta közéleti szerepet vállaltak vagy vállalnak.

A Medgyessy Péter miniszterelnök kérésére benyújtott előterjesztés szerint a III/III-as csoportfőnökséggel, azaz a belső elhárítással együttműködők neve és tevékenysége teljes körűen nyilvánossá válik. Az előterjesztés tartalmazza továbbá azt is, hogy a Történeti Hivatal a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának felügyelete alatt szaklevéltárként működjön.

Az előterjesztésről már pénteken tárgyal a kormány. Az [origo] által megkérdezett politikusok viszont szerencsésebbnek tartanák, ha a két frakció együtt, vagy MSZP-s és SZDSZ-es képviselők közösen terjesztenék be a módosítást. Ráadásul az előkészítő munkák nagyobb részét az SZDSZ végezné el, azzal az indoklással, hogy nekik nagyobb tapasztalatuk van a témában. A szabad demokraták ugyanis korábban többször is kezdeményezték már a törvénymódosítást.

Az SZDSZ javaslata szerint – amelyet a korábbi nyilatkozatok szerint az MSZP is támogat – a III-as ügyosztály iratait a Történelmi Hivatalnak kell átadni. Amennyiben a titkosszolgálatok valamelyik iratot meg akarják őrizni, csak a bíróság vagy egy tőlük független bizottság engedélyével tehetik ezt meg.

A III/I, II és IV-es ügynökök, tisztek közül azoknak a neveit hoznák nyilvánosságra, akik közéleti szerepet vállaltak a rendszerváltás után vagy vállalnak a jövőben. Az SZDSZ nem támogatja a Fidesz javaslatát, miszerint az érintett személyek ne vállalhassanak semmilyen közéleti szerepet. “Nem büntetni kell, hanem a zsarolhatóságot megszüntetni” – mondta az [origo]-nak Mécs Imre, aki szerint az embereknek joguk van tudni, hogy milyen múltja van a politikusoknak, azonban annak ismeretében még nyugodtan szavazhatnak rá.