Még az ősszel, várhatóan egy Brüsszelben novemberben rendezendő rendkívüli csúcson eldől, mely országok csatlakozhatnak az Európai Unióhoz a kitűzött 2004-es időpontban – írta pénteken a Kurier című bécsi lap tudósítója a sevillai csúcs színhelyéről.
Az újságíró az osztrák külügyminisztériumban a kelet-európai országokkal foglalkozó Martin Sajdik nagykövetet idézve azt írta, hogy a spanyol elnökség alatt nagyon kedvezően alakultak a csatlakozási tárgyalások, s várhatóan november elején egy brüsszeli rendkívüli csúcson születik majd döntés arról, mely országok csatlakozhatnak az Unióhoz 2004-ben, ugyanis e döntéshez a menetrendszerű decemberi koppenhágai csúcs már késő lenne.
Sajdik elmondta: miközben a belga elnökség végén, 2001-ben csak Szlovénia felelt meg a menetrendnek, mára már csak egyetlen problémás eset maradt, nevezetesen Málta, amely belpolitikai okok miatt csak 22 fejezetet zárt le.
Meglepetést az elmúlt félévben Lengyelország okozott, amely látványosan behozta lemaradását.
Továbbra is akadályt jelent a mezőgazdasági közvetlen kifizetések megoldatlan kérdése, de ezt a kérdést a németországi választásokra való tekintettel szeptember végéig nem tűzik napirendre, hogy Gerhard Schröder kancellárnak a kampányban ne kelljen a nettó befizető Németországban a keleti szomszédoknak nyújtandó költséges támogatásról beszélnie. Sajdik elmondta: Berlin fékező manőverének – amelyet a britek kezdeményeztek és a svédek és hollandok támogattak – bonyolultak az előzményei. Az 1999-es berlini csúcson ugyanis a németek eltűrték, hogy Franciaország megakadályozza a mezőgazdaság radikális reformját és kitartson a közvetlen kifizetések mellett, most pedig a jelek szerint a csatlakozó országok számlájára csinál agrárpolitikát azzal, hogy Schröder szerint rájuk nem kell vonatkoznia az unió jogrendjének.
A nagykövet szerint paradox, hogy az unió bizottságának tervei szerint amúgy is csak csekély pénzmennyiség folydogál majd az új tagállamokba a 2004-2006 közötti beilleszkedési szakaszban, s az erre az időszakra a költségvetésben szereplő 40 milliárd euró aligha tudja majd megakadályozni a parasztgazdaságok pusztulását a reformállamokban.
Nyitott, de megoldható problémaként a Magyarországgal az intézményekkel foglalkozó fejezetről folyó tárgyalásokat említette Sajdik, nevezetesen azt, hogy Magyarország 22 helyre tart igényt az európai parlamentben.
A nagykövet végül ismételten hangsúlyozta: néhány “maradványtól” eltekintve a spanyol elnökség teljesítette penzumát.
