Az EU hét végi sevillai csúcsértekezletének legnagyobb eredménye az, hogy kialakult a bővítési folyamat hátralévő részének világos menetrendje – állapította meg szombaton a magyar kormányfő.
Medgyessy Péter a többi tagjelölt országból érkezett vezetőkkel együtt, a tizenötök vendégeként vett részt a másfél napos csúcsot záró munkaebéden, amelyen közölte: Magyarország szeretné lerövidíteni az újonnan csatlakozóknak nyújtandó közvetlen mezőgazdasági támogatások bevezetésére Brüsszel részéről javasolt átmeneti időszakot. Újságíróknak nyilatkozva a kormányfő elmondta, hogy a tárgyalások során világossá vált, hogy a magyar gazdák a legrosszabb esetben is 30-35 százalékkal több támogatást fognak kapni, mint most, és jövedelmi helyzetüket az uniós szinten érvényes, vagyis a jelenlegieknél lényegesen magasabb garantált felvásárlási árak megjelenése is javítani fogja.
Medgyessy Péter utalt arra, hogy kormánya a csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatban is örökölt az elmúlt időszakból megoldásra váró problémákat. Nagyon gyorsan le kellene zárni például az audiovizuális fejezetet, amire mindeddig azért nem nyílt lehetőség, mert a szükséges kétharmados többség híján az Országgyűlés nem tudta elfogadni a médiatörvény jogharmonizációs célú módosítását. Az elkövetkező hetekben azonban valószínűleg ez is megtörténik. Lezáratlan még a versenypolitikával kapcsolatos fejezet is, amellyel kapcsolatban az jelenti a fő problémát, hogy az unió már a csatlakozás előtt elvárná Magyarországtól a vonatkozó közösségi jogszabályok érvényesítését. Várható, hogy ez ügyben szintén csak a tárgyalási folyamat utolsó szakaszában születik megállapodás.
Kovács László szintén úgy értékelte, hogy a csúcstalálkozón néhány fontos kérdésben sikerült előrelépni és egy minden eddiginél pontosabb és kedvezőbb menetrendet fogadtak el. A külügyminiszter beszámolt arról, hogy október végéig, november elejéig, tehát a soron következő rendkívüli brüsszeli csúcs előtt még kidolgozzák a közös álláspontot a hátralevő pénzügyi kérdésekben és természetesen a mezőgazdasági politika még függő kérdéseiben. A találkozón megerősítették, hogy év végéig le kell zárni a tárgyalásokat és most először azt is megfogalmazták, hogy 2003 tavaszán alá kell írni a csatlakozási szerződéseket, annak érdekében, hogy a parlamenti jóváhagyás 2003 végére megszülethessen, és akkor – most ezt is kimondták újra – 2004-től a csatlakozni kívánó országok, legalábbis azok, akik ez év végéig be tudják fejezni a tárgyalásokat, teljesjogú tagként vesznek részt az európai parlamenti választásokon.
A hátralevő kérdésekben a magyar tárgyalási célokról azt mondta a külügyminiszter: – El szeretnénk érni azt, hogy az új országokra is maradéktalanul kiterjesszék a közösségi politikákat, hogy az egyenlő elbánás elve érvényesüljön. Ezt a mostani európai uniós pozíciók lehetővé teszik. Szeretnénk elérni, s ez még hátra van, hogy Magyarország nettó pénzügyi pozíciója a csatlakozást követő első évben is már jobb legyen, mint a csatlakozás előtti évben. A külügyminiszter várakozása szerint a németországi választások után a mezőgazdasági közvetlen kifezetések ügye sem marad megoldatlan probléma. – Bízom abban, hogy sikerül elérni, jóval rövidebb átmeneti időszak után már a magyar mezőgazdasági termelők is elérjék ugyanazt a közvetlen támogatást mint amit az EU jelenlegi tagállamainak termelői kapnak – jelentette ki Kovács László.
