A kormánypártok képviselői üdvözölték, a Fidesz és az MDF elutasította a Nemzeti Földalap átalakítását célzó törvénymódosítást, amelynek általános vitáját szerdán kezdte meg az Országgyűlés.
Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter expozéjában az agrárium jövője szempontjából meghatározó jelentőségűnek nevezte a javaslatot. Az agrártárca vezetője hangsúlyozta, hogy az elfogadott kormányprogram kiemelt helyen foglalkozik a termőföld-tulajdonlás, illetve -használat kérdésével.
A miniszter szerint a magyarországi termőföldvagyon rendeltetésszerű használatának elősegítését, a földből élők és földet használók támogatását, valamint a magyar termőföld megőrzését és az abból élők megélhetésének biztosítását szolgálja a
törvénymódosítás.
A miniszter utalt arra, hogy a Nemzeti Földalapról szóló törvény módosításának elkészítésekor arra törekedtek, hogy a gazdaságpolitikai célokkal összhangban a tényleges mezőgazdasági termelést folytatók, a családi gazdálkodók tulajdonszerzési, illetve földhasználati többletjogosítványait biztosítsák.
Közölte: a törvénymódosítás elő kívánja segíteni a birtokrendezéssel kapcsolatos feladatokat, amelyek révén a szétaprózott földrészletekből az eredményes gazdálkodáshoz szükséges megfelelő méretű birtoktestek kialakulhatnak. A Nemzeti Földalap vagyonkezelését végző eddigi közhasznú társaságot a jövőben felváltja egy önállóan gazdálkodó központi költségvetési szervezet, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet – mondta Németh Imre.
Annak érdekében, hogy a Nemzeti Földalap tevékenysége átláthatóbb legyen, öttagú ellenőrző bizottságot hoznak majd létre a törvénymódosítás alapján. E testület tagjait az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága választja meg.
A javaslatot a kormánypárti képviselők támogatásukról biztosították, az ellenzék elutasította.
Az előterjesztésről szóló általános vitában több ellenzéki felszólaló úgy vélekedett, hogy a javaslat hátrányba hozza a családi gazdálkodókat. Vincze László (Fidesz) szerint ezáltal ötszázezer gazdálkodó kerül veszélybe. Hozzátette: a törvényjavaslat előkészítése során nem volt széles körű társadalmi egyeztetés, nem kérték ki a gazdakörök
véleményét.
Kékkői Zoltán (Fidesz) kijelentette: frakciója nem támogatja az előterjesztést. Szerinte birtokpolitikai csúsztatás, hogy a földhasználó a földet megművelőt jelentené. A földet műveltető, a pártállamban arisztokratizálódott földbirtokos és nagytőkés urakat jelenti, akik elsőbbséget kapnak az elővásárlásban az elő-haszonbérletben a paraszttal szemben. Ezek a törvénymódosítások a szűk hatalmi elit politikai és hatalmi bebetonozódásának tulajdoni és pénzügyi hátterét szolgálják.
Medgyasszay László, az MDF vezérszónoka szerint az előterjesztést kétarcúság jellemzi, mert bár törekszik arra, hogy a Nemzeti Földalap önálló legyen, ugyanakkor meghagyja a miniszteri felügyeletet, és a földalap elnökének kinevezésén kívül az egyéb munkáltatói jogokat is a miniszter hatáskörébe utalja.
Ékes József (MDF) hangsúlyozta, a földvásárlás során a családi gazdaságokat és a helyben lakókat kell előnyben részesíteni.
Az MSZP-s Géczi József Alajos úgy vélte, hogy az ellenzék azokat a vádakat ismételgeti, amelyeket a választási kampány során hangoztatott, “mivel felismerte, hogy a szocialisták meg fogják valósítani a mezőgazdaság megerősítését segítő agrárprogramjukat”.
Magda Sándor (MSZP) kijelentette: a termőfölddel kapcsolatos egyetlen intézkedésüket sem akarják alárendelni politikai haszonszerzés diktálta céloknak. Azt akarják elősegíteni, hogy a magyar föld műveléséből keletkezett bevétel és haszon túlnyomó részben a vidéket gazdagítsa.
Karsai József (MSZP) szavai szerint az elmúlt négy év volt a magyar mezőgazdaság mélypontja. Hozzátette: nem kell félteni a családi gazdaságokat, mert “mindenki meg fog élni, kicsik, közepesek, nagyok egyaránt”. Az ellenzéki hozzászólásokra reagálva megjegyezte: a Fidesz most azt próbálja bírálni, amit négy év alatt elmulasztott, de “akkor kellett volna cselekedniük, amikor hatalmon voltak”.
