Carla Del Ponte, a hágai Nemzetközi Törvényszék főügyésze pénteki belgrádi látogatása után közölte: elvárja, hogy a hatóságok elfogják Ratko Mladic volt boszniai szerb hadseregparancsnokot.

“Tárgyalnunk kellett az együttműködésről, a szökevények elfogásáról” – közölte a főügyész asszony, miután megbeszélést folytatott Goran Svilanovic jugoszláv külügyminiszterrel, a Hágával való együttműködésért felelős nemzeti tanács elnökével. Carla Del Ponte határozott “igennel” válaszolt az újságírók által feltett kérdésre, miszerint “vár-e eredményeket Ratko Mladic elfogásával kapcsolatosan”. Ezen felül jóformán semmit sem tudni a főügyész asszony megbeszéléseiről, a tárgyalások a nyilvánosság teljes kizárásával zajlottak. Egyes hírek szerint Carla Del Ponte Svilanovicon kívül találkozott Zoran Djindjic szerb kormányfővel és Dusan Mihajlovic köztársasági belügyminiszterrel.

A külügyminisztérium szűkszavú közleményt adott ki, miszerint Svilanoviccsal tárgyalva Carla Del Ponte szorgalmazta, hogy Belgrád gyorsítsa fel az együttműködést Hágával a szökésben lévő vádlottak ügyében. Florence Hartmann, a hágai főügyész szóvivője a minap közölte: Carla Del Ponte pontosan tudja, hol tartózkodik Ratko Mladic, tudja a címét is, és ezzel az információval indul Belgrádba. A szóvivő szerint a főügyész asszony követelni fogja Belgrádban, hogy azonnal fogják el és adják ki a törvényszéknek Mladicot, aki ellen az NT 1995-ben emelt vádat népirtás és más háborús bűncselekmények miatt. A belgrádi sajtó korábban arról írt, hogy Carla Del Ponte a jugoszláv és a szerb hatóságoktól két dokumentumot fog kérni, amelyek fontosak lehetnek Slobodan Milosevic volt jugoszláv államfő ellen folyó bizonyítási eljárásában.

Az egyik dokumentum Slobodan Milosevic 1997-es keltezésű, szigorúan titkos rendelete, amellyel a volt jugoszláv államfő önhatalmúlag kivonta a szerbiai belügyminisztérium alárendeltségéből és saját ellenőrzése alá helyezte az állambiztonsági szolgálatot. A másik dokumentum Milosevic 2001. április 2-i keltezésű panasza, amelyet a jugoszláv államfő előző napi őrizetbe vétele és vizsgálati fogságba helyezése miatt emelt a belgrádi körzeti bíróságnál. A panaszbeadványban a volt államfő beismeri, hogy a jugoszláv hatóságok a horvátországi és a boszniai háború idején közvetlenül segítették fegyverekkel és hadfelszereléssel a boszniai szerb, illetve a szerb krajinai hadsereg különleges alakulatait.