A lakásfinanszírozási rendszer változásának szele elsőként a lakás-takarékpénztárakat éri majd el. A Magyar Hírlap információi szerint a szektor szakértői már elkészítették azokat a szakmai anyagokat, amelyek alapján a Pénzügyminisztérium (PM) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) elindíthatja a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény módosítását, illetve ezt megelőzően módosulhat több rendelet, ami ugyancsak kedvez majd a pénztáraknak.
Úgy érezzük, a pénzügyi vezetés fogadókész javaslatainkra – mondta Gergely Károly, a Lakáskassza-Wüstenrot elnök-vezérigazgatója aki várhatóan az augusztus folyamán életre hívott Nemzeti Lakáspolitikai Tanácsadó Testületben a lakás-takarékpénztárakat képviseli majd. Szavai szerint többek között el szeretnénk érni, hogy a lakás-előtakarékosságot segítő állami hozzájárulás évi maximum 36 ezer forintos összegét 54-55 ezerre emeljék fel. Így – a mostani feltételek mellett – az állami támogatás teljes kihasználásával az eddigi 1,4 millió helyett 2 millió feletti összeget kap majd kézhez a takarékoskodó négy év után, s ezt az összeget fejeli meg a felvehető hitel. (Az állami hozzájárulás összege 1996 óta nem változott.) Gergely Károly, aki egyben a Lakás-takarékpénztárak Egyesületének is elnöke, nem zárta ki, hogy bár ők ezt nem javasolják, de a költségvetés kímélése miatt – az összegszerű emelést a százalékos arány csökkentése kíséri. Tehát az állam a mostani 30 helyett csak a 25 százalékkal egészíti ki a pénztárakban gyűlő megtakarításokat. Emiatt a takarékoskodóknak többet kell betenniük a számlára saját zsebből, hogy kihasználhassák a teljes állami kedvezményt. Korábban a pénztárak eredményesen lobbiztak az ellen, hogy végrehajtsák az előző kormánynak azt a határozatát, amely a támogatás százalékos arányát 30-ról 15-re csökkentette volna. Most azonban valószínűleg nem állnának ellen, ha közben egyéb feltétekben javulnának piaci körülményeik. A legfájdalmasabb számukra a lakáshitelek törlesztéséhez adott adókedvezmény, amely csak a jelzálog alapú kedvezményes lakáshitelekre vonatkozik, a lakás-takarékpénztári kölcsönökre nem. Amikor megszületett ez a döntés, alkotmányellenesnek ítéltük, de végül nem terjesztettük fel az Alkotmánybíróság elé. Úgy véltük, jobb, ha megvárjuk a választás végét – mondta Gergely Károly. Szerinte az új kormánynak meg kell szüntetnie ezt a versenysemlegességet sértő szabályozást.
A kamatokat is helyre kellene tenni – vallják éppen ezért a pénztárak menedzserei. A mai kedvezményes lakáshiteleket legrosszabb esetben is 6 százalékos hiteldíjjal (kamat és kezelési költség együtt) fel lehet venni, így nem számít kedvezményesnek a pénztárak kölcsöne, pedig annak szánták, hogy fellendüljön a lakáscélú takarékoskodás. A pénztárak által sanyarúnak ítélt körülmények ellenére azonban megállt a lábán a szektor. A kedvezményes lakáshitelek háttérbe szorítják a lakás-takarékpénztári termékeket – hallottuk az OTP Lakás-takarékpénztártól. Ellensúlyozza viszont ezt a hatást, hogy az előtakarékosság betétkamatai egyre vonzóbbak lesznek a piaci kamatszint csökkenése miatt.
