Nem jogerősen két év három hónap, illetve két év hat hónap letöltendő szabadságvesztéssel sújtotta a csepeli bíróság kedden hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett hivatali vesztegetés miatt azt a két rendőrt, akiket szombaton tartóztattak le az ügyészségi nyomozók.

A gyorsított eljárásban a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal az elfogást követő három napon belül előkészítette a vádat, a csepeli bíróság pedig egyetlen tárgyaláson lefolytatott bizonyítási eljárás és perbeszédek után kedden ki is hirdette elsőfokú ítéletét. A szóbeli indoklás szerint a két rendőr szeptember 6-án, pénteken megállított a XX. kerületben egy teherautót, és a kopott gumikra hivatkozva a forgalmi engedély elvételét helyezték kilátásba. Majd felvetették a sofőrnek: mennyit érne meg neki, hogy visszakapja az iratokat. A sértett átadta a nála lévő 9.900 forintot, az összeget a rendőrök kevesellték, ezért megbeszéltek másnapra egy újabb találkozót, amikor a kárvallottnak további 30 ezer forintot kellett volna átadnia. A sofőr azonban felkereste a hatóságokat, így amikor a 30 ezer forintot átvették tőle a rendőrök, az ügyészségi nyomozók a helyszínen voltak, és rövid üldözés után el is fogták őket.

A büntetőperben mindkét rendőr tagadta, hogy szeptember 6-án egyáltalán találkozott volna a teherautó vezetőjével. A másnapi események kapcsán egyikük annyit beismert, hogy a 30 ezer forintot elfogadta, de állítása szerint csak azért, mert olyan váratlanul történt az átadás, hogy nem is tudta, mit tegyen. Az indoklás szerint a vádlotti tagadásokkal és a gyorsított eljárás elleni védői kifogásokkal szemben a bíróság megalapozott bizonyítékok alapján állapíthatta meg, mi történt valójában. A helyszínen többek között megtalálták a rendőrautóból menekülés közben kihajított 30 ezer forintot, és azonosították is a bankjegyeket, amelyek sorszámát még az akció előtt feljegyezték az ügyészségi nyomozók. A bíróság hangsúlyozta: nem elfogadható a rendőrtől az a védekezés, hogy nem tudja mit tegyen vesztegetési szituációban. A védői érvelésre reagálva pedig a bíróság megjegyezte: a rendőrök esetleges alacsony fizetése nem adhat alapot arra, hogy előre kitervelt és megszervezett bűncselekményeket kövessenek el.

A letöltendő szabadságvesztés kiszabása kapcsán a bíróság a cselekmény társadalomra veszélyességére, tárgyi súlyára, a büntetés kellő visszatartó erejére hivatkozott, és úgy vélte: a szabadságvesztés felfüggesztésére ennél a cselekménynél nincs lehetőség. A bíróság mellékbüntetésként mindkét rendőrt lefokozással sújtotta. Az ügyészség mindkét vádlott esetében a büntetés súlyosításáért fellebbezett, hivatkozva arra is, hogy a büntető törvénykönyv szerint a kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható cselekmény középmértékéből, ez esetben tehát öt évből kell kiindulni a büntetés megállapításakor. Az ügyvédek részben enyhítésért fellebbeztek, részben háromnapos gondolkodási időt kértek. Az elsőfokú ítélet nem jogerős, az ügy a Fővárosi Bíróságon folytatódik.