Bárándy: a múlttal való szembenézés nem válhat boszorkányüldözéssé

Az átvilágítási törvények alapvető célja az információs kárpótlás és a közélet átláthatósága – mondta expozéjában Bárándy Péter igazságügyi miniszter. Hangsúlyozta: a múlttal való szembenézés nem fordulhat át boszorkányüldözéssé. Demeter Ervin (Fidesz) bírálta a tervezetet, amely – mint mondta – a szocialisták szája íze szerint szűkítené az érintettek körét.

Az információs kárpótlást és a közélet átláthatóságát nevezte az átvilágítási törvények alapvető céljának Bárándy Péter igazságügy-miniszter expozéjában szerdán az Országgyűlésben. Mint mondta, a szabályozásban össze kell egyeztetni az állambiztonsági iratokban szereplő személyek információs önrendelkezési jogát, a közélet átláthatóságát, a múlt megismerhetőségét és a jogállami körülmények között is méltányolható nemzetbiztonsági érdekeket. – A múlttal való szembenézés ugyanakkor nem fordulhat át boszorkányüldözésbe – jelentette ki Bárándy, hozzátéve, hogy ügynök és ügynök között “óriási különbség volt”.

A miniszter expozéjában többször is utalt a törvényjavaslatokat elemző – az Alkotmánybíróság volt elnöke, Sólyom László által vezetett – szakértői bizottság észrevételeire. A testület szerint, mivel Magyarország 1989. október 23-a előtt nem volt jogállam, egyetlen állami szervezet tevékenysége sem lehetett jogállami. A miniszter hozzátette: a bizottság állásfoglalása szerint “nem lehet egyes személyek titkosszolgálati múltját arra való hivatkozással titokban tartani, hogy a szolgálatok tevékenysége a jogállammal összeegyeztethető volt”. A miniszter ugyanakkor kitért a bizottság azon megállapítására, hogy a nem jogállami titkosszolgálatok adatainak titokban tartását – a nemzetbiztonsági érdek mellett – megalapozhatja az is, ha a nyilvánosságra hozatal alkotmányos jogokat veszélyeztet. Lehetnek tehát olyan kivételek, amelyek az adat megismerését nem, hanem csak annak nyilvánosságra hozatalát érintik. A feladatszerűen politikai véleményt formálók esetében ezek a kivételek azonban nem érvényesíthetőek. – A köztársaság morális kötelessége, hogy a diktatúra áldozatai információs elégtételt kapjanak – hangsúlyozta a miniszter. Aláhúzta: más az adatok megismerhetősége és más azok nyilvánosságra hozása.

További részletek: Népszabadság