Személyiségi jogi pert nyert első fokon az Élet és Irodalom című hetilapot kiadó Irodalom Kft. az ellene keresetet indító Magyar Rádió ellen, kedden.
A Magyar Rádió (MR) kifogása szerint az Élet és Irodalom valótlan tényeket állított egyebek között a tekintetben, hogy a rádió egyes munkatársait “kiüldözték az intézményből” – tájékoztatta a rádió képviseletében eljáró Pintér Gábor ügyvéd az MTI-t. A per alapját a Vásárhelyi Mária tollából A kulturális káosz szerencselovagjai címmel 2002. február 1-jén megjelent cikk képezi. A Magyar Rádió az írás két bekezdését sérelmezte. A szerző az egyik helyen arról ír, hogy a közszolgálati rádió hallgatottsága folyamatosan csökken.
- Az MR vezérkara azonban az elmúlt egy évben semmi máson nem fáradozott, mint a leginkább közkedvelt műsorok – Magyarországról jövök, Rádiókabaré, Beszéljük meg! – tönkretételén, a legnépszerűbb munkatársak elüldözésén és az intézmény szakmai presztízsének lerombolásán – szerepel a cikk ugyancsak kifogásolt részében. Pintér Gábor tájékoztatása szerint a Pesti Központi Kerületi Bíróság a keresetet elutasította; a lap által közzétett szöveget véleménynek minősítette, amely, mint ilyen, valóságtartalmától függetlenül közzé tehető. – A Magyar Rádió viszont azt állítja, hogy ez nem vélemény, hanem tényállítás, vagy amennyiben vélemény, az esetben olyan vélemény, amely közvetlenül vagy közvetve tényállítást fejez ki – fogalmazott a felperes jogi képviselője.
Pintér Gábor azt mondta, hogy a bíróság nem vizsgálta az írás valóságtartalmát. Tájékoztatása szerint még nem született döntés arról, hogy a Magyar Rádió él-e a fellebbezés jogával. Szavai szerint ezt az írásba foglalt ítélet indokolása alapján kell majd megfontolnia a felperesnek. Kovács Zoltán, az Élet és Irodalom főszerkesztője az MTI érdeklődésére kijelentette: az, hogy a rádió hallgatottsága folyamatosan csökken, nem vélemény, hanem ténykérdés, mint ez a különböző közvélemény-kutatásokból kiderül. – A tény, ha valós, nem kell semmiféle helyreigazítást közölni – mondta. A hetilap főszerkesztője ugyancsak ténykérdésnek nevezte azt a cikkben szereplő állítást, hogy sok népszerű rádióműsort voltaképpen ellehetetlenítettek és a legnépszerűbb munkatársakat elüldözték.
