A kisebbségi ombudsmannak nincs a Legfelsőbb Bíróság ítélkezésével kapcsolatos hatásköre, ezért nem is kommentálhatja a legmagasabb bírói fórum egyetlen döntését sem.
Kaltenbach Jenő az MTI-nek mindezt annak kapcsán mondta el, hogy a Népszabadság szombati számában neki tulajdonítottak ugyan kelthetik azt a benyomást: bírálta az országos cigány önkormányzati választással kapcsolatos LB-határozatot.
Hangsúlyozta: erre azonban az ombudsmanokról szóló törvény szerint nincs lehetősége, és ezért nem is nyilvánít véleményt legfelsőbb bírósági döntésekről.
Megjegyezte: az utóbbi időben nagy vitát váltottak ki a LB országos cigány önkormányzati választással kapcsolatos 1995. évi – az akkori szavazás érvényességét kimondó -, valamint az idén januári – a szavazás érvénytelenségéről és a választás megismétléséről rendelkező – végzései, melyek egyes vélemények szerint ellentmondóak.
Ugyanakkor az ombudsman kiemelte: az országos kisebbségi önkormányzati választásokkal kapcsolatos jogi szabályozás meglehetősen rossz, nehezen alkalmazható, végrehajtható és értelmezhető.
– A törvényalkotót e téren mulasztások terhelik, már régen közbe kellett volna avatkozni – fogalmazott Kaltenbach Jenő.
Lomnici Zoltán, az LB és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke Kaltenbach Jenő nyilatkozatára reagálva az MTI-nek úgy fogalmazott: bár a bíróságok működése feletti társadalmi ellenőrzés szempontjából alapvetően fontos, hogy az ítéletek bírálhatóak legyenek, de csak megalapozott kritikának van helye. Ez vonatkozik kiváltképp az állami szervek képviselőire, az alkotmányos tényezőkre, akiknek e téren különös gondossággal kell eljárniuk.
– A jogállam szempontjából kiemelkedő jelentősége van annak, hogy az alkotmányos intézményekbe vetett bizalmat ok nélkül senki se ingassa meg. Megengedhetetlen a torzítás, hiszen ez az állami szervek együttműködését is megzavarhatja. Ezért is tartom fontosnak a kisebbségi ombudsman MTI-nek adott tisztázó nyilatkozatát – hangsúlyozta Lomnici Zoltán.
Hozzátette: így a maga részéről lezártnak tekinti az ügyet.
A főbíró az eset kapcsán ismételten kiemelte: minden ellenkező vélekedés dacára az OCKÖ-választással kapcsolatos 1995. évi, illetve idei legfelsőbb bírósági döntések között nincs ellentmondás, érvelésük is koherens.
– Minderről az olvasók is meggyőződhettek, hiszen a legfelsőbb bírósági döntés lényegét tartalmazó közlemény csaknem minden országos napilapban torzításmentesen látott napvilágot – tette hozzá Lomnici Zoltán.
Az MTI-nek jogi szakértők az eset kapcsán úgy nyilatkoztak: az LB és az országgyűlési biztos közötti alkotmányos hatásköri összeütközés nyomán az LB elnöke akár a parlamenthez is fordulhat azzal, hogy utasítsa rendre az ombudsmant.
