A parlament több szakbizottsága is megkezdi a következő napokban a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével kapcsolatos jogszabálytervezet, az üvegzseb-törvényjavaslat megvitatását.
Az egyes parlamenti testületek a törvényjavaslat általános vitája során foglalkoznak majd az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos legutóbbi összefoglalójával. A számvevőszéki összefoglaló a korrupciónak a gazdaság egészére gyakorolt hatásának összefüggéseit taglalja. Megállapítja: egy ország megítélésének egyik alapja napjainkban, hogy mennyire korrupcióval “szennyezett” a gazdaság, a társadalom. A versenyképességet veszélyeztetik a korrupciós jelenségek, és az azoknak életteret adó feltételek is. A számvevőszéki összegzés szerint ma Magyarországon a korrupciós kockázatok kisebbek, mint a rendszerváltozás, a gazdasági átalakulás kezdetén voltak.
A Transparency International korrupciós indexeit alapul véve Magyarországon közepesnek tekinthető a “korrupciós fertőzöttségi szint”. Az indexek kismértékű csökkenést jeleznek a rendszerváltás óta. Hosszabb időtávlatban Magyarország az államok rangsorában a viszonylag kedvező 28-33. helyen áll, attól függően, hogy a hasonló helyzetű államokban az index éppen hogyan alakult az adott évben. A rendszerváltáskor kedvezőbb pozíciójú országok, például Lengyelország, Csehország számos előnyt elvesztett, és “drágán fizetett azért”, hogy kivárt a magánosításban, és jó néhány olyan államháztartási reformlépést is elhalasztott, ami Magyarországon már megvalósult (például a kincstári rendszer, az államháztartáson belül a nettó finanszírozás). Magyarország relatíve jó besorolását időről-időre meg kell erősíteni, mivel e viszonylag rangosabb pozíció elvesztésének kockázata évről-évre nő.
Az Állami Számvevőszék szerint Magyarországon tovább kell erősíteni a közbeszerzés szabályozottságát, a folyamatra vonatkozó előírásokat. A mostaninál hatékonyabban kell figyelni, hogy a nonprofit szervezetek állami támogatása végül is milyen helyre, mely célok alapján kerül. Jelentősek a korrupciós kockázatok a politikai pártok finanszírozásában. Nem eléggé átlátható a magánszektor támogató szerepe, jelentősek a technikai-szabályozási hiányosságok. A problémák hátterében az áll, hogy átláthatatlan “szürke” zóna alakult ki a politikai pártok körül. Az ÁSZ szerint mind nagyobb szükség lenne a lobby törvény megalkotására.
