A három éve működő Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület mostanáig 19 központban összesen 24 vizsgarendszer működését engedélyezte – ennyi helyen lehet hazánkban államilag elismert nyelvvizsgát tenni. Különösen a szakmai nyelvvizsgák akkreditálása iránt nagy az érdeklődés. A sokféle bizonyítvány között azonban nem mindig könnyű eligazodni.

Az utóbbi időben téves információk láttak napvilágot a Magyarországon megszerzett nyelvvizsgákkal kapcsolatban, ezért sokan úgy érzik, értéktelen a nyelvtudásukat bizonyító okirat, mert azt az EU nem fogadja el – tájékoztatta a Népszabadságot Barabás László, a kilencfős Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület elnöke. Szerinte értelmetlen a kérdés, hogy egy nyelvvizsga mennyit ér az EU-ban, hiszen uniós szinten nem foglalkoznak a nyelvvizsgákkal, és a tagállamok közül is csak néhány szabályozza a nyelvvizsga-bizonyítványok elfogadását. A gyakorlatban a felhasználók, vagyis a felsőoktatási intézmények és a munkáltatók határozzák meg, hogy milyen bizonyítványokat fogadnak el, hogy kérnek-e egyáltalán papírt a nyelvtudásról. A németországi egyetemek például rendszerint a DSH- és a Test Daf-nyelvvizsgák valamelyikét kérik külföldi hallgatóiktól. Az elvárások azonban intézményenként változnak.

Barabás azt is elmondta: nemrég fejeződött be az első nagy felülvizsgálati időszak, amikor a testület ellenőrizte, hogy a már akkreditált intézmények továbbra is megfelelnek-e a követelményeknek. Egy-két esetben fel kellett függeszteni a vizsgahely működését, ez pedig kérdésessé teheti az ott megszerzett bizonyítványok érvényességét – ezért az elnök szerint érdemes a vizsga letétele előtt megtudni, hogy az intézménynek van-e érvényes működési engedélye. A NYAT hamarosan eljuttatja az iskolákba tájékoztatóját, amelyből a hazánkban akkreditált, államilag elismert nyelvvizsgákról tájékozódhatnak a diákok és a tanárok.

A már engedélyezett vizsgák és vizsgahelyek ellenőrzése mellett a testület folyamatosan hagyja jóvá az új kérelmeket, amelyek nagy része a különféle szakmai nyelvvizsgák akkreditálására irányul. Barabás szerint a következő két évben az összes neves, külföldi akkreditálható vizsga kérvényezni fogja a működési engedélyt. – Ha külföldön nem fogadnak el egy magyarországi nyelvvizsga-bizonyítványt, az csupán azért fordulhat elő, mert nem ismerik – véli az elnök. Ezért a jövőben a testület feladatai között hangsúlyos szerepet kap a hazai nyelvvizsgák megismertetése az országhatárokon kívül. További feladatuk, hogy a hazai, háromszintű rendszert finomítsák: az Európa Tanács külföldön irányadónak tekintett ajánlásai ugyanis mind az öt alapkészség esetében hat szintet különítenek el.

Ma Magyarországon huszonöt nyelvből lehet államilag elismert nyelvvizsgát tenni: angol, arab, bolgár, cigány (lovári, beás), eszperantó, finn, francia, holland, héber, horvát, japán, latin, lengyel, magyar, német, olasz, orosz, portugál, román, spanyol, szerb, szlovák, szlovén, török. A felsorolásban nem szerepelő nyelvek esetében (például görög, ukrán, cseh, albán, svéd, észt, lett, norvég, dán, kínai, hindi) a külföldön megszerzett bizonyítvány egyéni honosítását lehet kérni.