Az idei év első negyedében a kormány elé kerülhet az az előterjesztés, mely a munkavállalók védelmében szigorítaná a munkaközvetítőkre vonatkozó kormányhatározatot. A jelenleg érvényes jogszabály nem tiltja, hogy a közvetítők díjat kérjenek a munkavállalóktól.
Ugyanakkor a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (International Labour Organisation – ILO) magán-munkaközvetítésről szóló egyezményét – miszerint a munkavállalók felé semmilyen díj vagy költség nem számítható fel – Magyarország is átvette, sőt azt az Országgyűlés egy tavalyi határozatával megerősítette. Magyarország azonban egyelőre nem ratifikálta az egyezményt. Ehhez a magánközvetítői tevékenység folytatását szabályozó kormányrendelet módosítása szükséges – derül ki a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium által az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkaerő-piaci bizottsága számára készített előterjesztésből. A hazai munkaközvetítők számos esetben megsértik a kétoldalú foglalkoztatási egyezményeket, hiszen azok keretében magyar részről egy állami intézmény, nevezetesen a Foglalkoztatási Hivatal közvetíthet külföldre magyar munkavállalókat. A módosítás ezért a magán-munkaközvetítést a nemzetközi szerződés hatálya alá tartozó munkavállalás esetében megtiltaná – hangzott el a kormányoldal részéről.
Könnyítést jelent, hogy megszűnne a belföldi munkaközvetítéssel kapcsolatos vagyoni letét – jelenleg 300 ezer forint -, ami a mostani szabályozás szerint feltétele a tevékenységnek. A külföldre történő közvetítés az előterjesztő szerint nagyobb kockázatot jelent a munkát keresőnek, ezért indokoltnak tartja, hogy az 500 ezer forintos vagyoni letétet továbbra is fenntartsák. Korrekcióra szorul a rendelet, ám az ILO-egyezmény ismer a főszabály alól kivételeket. A díjfelszámítás tilalma alól mentesek egyes munkavállalói kategóriák (például művészi tevékenység), illetve bizonyos szolgáltatástípusok – emlékeztet a bizottság munkaadói oldalának szóvivője.
