A szervezett bűnözés elleni küzdelemben ma három cél tűzhető ki Magyarországon: a másik oldal biztonságérzetének, vagyoni alapjainak és annak a tudatának a megrendítése, hogy a saját céljai érdekében a demokratikus állam intézményeit felhasználhatja – mondta a Belügyminisztérium helyettes államtitkára a témáról szombaton rendezett budapesti konferencián.
Hegedűs András, a Hanns Seidel Alapítvány tanácskozásán cáfolta azokat a véleményeket, amelyek szerint a szervezett bűnözés ellen nem lehet megelőző eszközökkel felvenni a harcot. Utalt arra, hogy nemzetközi egyezmények szerint európai közösségi elvárás a szervezett bűnözés elleni küzdelem, míg a hagyományos bűnözéssel szembeni harcot nemzeti ügyként értelmezik. Hangsúlyozta: a hagyományos bűnözéshez képest a szervezett bűnözés nem fogható fel többnek vagy nagyobbnak, mert más minőséget jelent azzal, hogy teljes egészében “gazdasági vállalkozás”. A helyettes államtitkár nem tartja elegendőnek, hogy a büntetőjog részévé váltak a szervezett bűnözéssel kapcsolatos szabályok, szerinte a büntetőeljárási törvényben könnyíteni szükséges a bűnüldözők munkáját is e speciális bűnözéssel szemben.
Mint mondta, más szabályozásokkal is mindent meg kellene tenni azért, hogy a cél, azaz a vagyonok elérhetetlenné váljanak a bűnöző szervezetek számára. Hegedűs András elképzelhetőnek tartja olyan szakemberek bevonását a jogalkotói folyamatokba, akik a szervezett bűnözés szemszögéből képesek előre következtetni a majdani szabályozások hatásaira. Jelezte, hogy a szervezett bűnözéssel szemben hátrányba kerülnek a hazai bűnüldöző szervek, ha belső működési szabályozással nem teremtik meg az egymás közötti információáramlás és koordináció formáit. Hozzáfűzte: a bűnüldöző szervezetek munkájának összehangolása nemzetközi szinten is elengedhetetlen. Hegedűs András szerint jelenleg a szervezett bűnözés a legális gazdasági szférához a korrupció és a pénzmosás útján kapcsolódik, amiben esélyeik megfelelő társadalmi, gazdasági, jogi környezet kialakításával csökkenthetők.
A helyettes államtitkár megfontolandónak mondta olyan jogi fenyegetettség kialakítását, amely a szervezett bűnözéssel szerzett vagyon elkobzását helyezi kilátásba. Hegedűs András szerint érdemes lenne áttekinteni a rendszerváltás korábban hozott adatvédelmi törvény szabályait. Ezzel kapcsolatban vizsgálandónak mondta: vajon az egyéni jogok mindenek feletti védelme a cél, vagy pedig a társadalmi jogok érvényesítése, ami bizonyos esetekben az egyéni jogok háttérbe szorításával járhat. Gál Zoltán, az Országgyűlés Rendészeti Bizottságának elnöke a parlamentben szavazó politikus dilemmái között említette: nehezen megítélhető a bűnüldözői szervezetek eredményessége a jelentésekből, illetve nehéz annak eldöntése is, hogy az Országgyűlés milyen jogi és anyagi eszközöket nyújtson a bűnüldöző szervezetek számára.
