Az ellenzék szerint joghézag van az alkotmányban, a kormánypártiak pedig nem is sejtették, hogy az alaptörvény nem írja elő az Országgyűlés döntését a légtér és a közút átengedése ügyében – olvasható a Magyar Hírlapban.

Mindkét fél úgy véli: a felelősséget meg kell osztani, s ehhez szükség van a parlament kétharmados határozatára akkor is, ha ezt törvény nem írja elő. Mégis, a mindenkori kormány azt szeretné, ha a katonai tranzithoz nem lenne szükség a parlament jóváhagyására. NATO-tagságunk kapcsán 2000 júniusában lépett hatályba az az alkotmánymódosítás, amely kivett két paragrafust az alaptörvényből. E két szakasz hiányában nem szerepel az alkotmányban az, hogy az Országgyűlés plenáris ülésének kellene döntenie arról, átengedjük-e légterünket. Igaz, arról sem szól az alaptörvény, hogy ebben a kérdésben a kormány dönthet. Emlékezetes, hogy a február elején érkezett amerikai kérést követően Juhász Ferenc honvédelmi miniszter úgy nyilatkozott: bár a légtér átengedéséről a kormány is dönthet, más tárcák jogászaival egyeztetve jobbnak látták, ha a parlament adja meg a felhatalmazást.

Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese szerint joghézag van az alkotmányban, így az alaptörvény az átvonulásról és átrepülésről valóban nem rendelkezik. A képviselő szerint az alaptörvény értelmezése után mégsem dönthet erről csak a kormány, mivel a kérdés az ország szuverenitását érinti. Miután az alaptörvény nem rendelkezik a légtér és a közút átengedéséről, ezért nem kell kétharmados többség, elég csak a képviselők felének igennel szavaznia. Répássy hivatkozott a szokásjogra is – a módosítás óta ugyanis az Orbán-kormány a parlament elé vitte a légtér átengedését. Az ellenzéki politikus úgy véli: nem sértene törvényt, ha a kormány saját hatáskörben határozna a légtér és a közút átengedéséről, de az alkotmányban lefektetett alapelvek értelmezésével támadható lenne a kabinet döntése.

Egy nevét elhallgató politikus szerint a jelenlegi kormány tudta, hogy az alaptörvényből hiányzik az említett két paragrafus, csak meg akarta osztani a felelősséget az ellenzékkel a parlamentben. Amikor Törökország megsegítéséről döntött az Országgyűlés, a Fidesz frakcióülésén komoly vita volt. Már ott felvetődött, hogy ehhez nincs is szükség kétharmados parlamenti határozatra. Csakhogy az ellenzék garanciához kötötte a szavazatát, így utóbb már nem mondhatta azt, döntsön a kormány egyedül, ehhez úgyis joga van. A kabinet viszont az országgyűlési döntéssel üzent az Egyesült Államoknak: mondván “segítenénk, de hát az ellenzék nem szavazza meg.”